Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Nemzeti Parasztpárt megalapítása
vács Imre, bár elfogadta az 1848-as eszmékkel való közösség gondolatát, mindenképpen kötni szerette volna a párt nevét a parasztsághoz. Voltak többen, akik a paraszt szó használatát ellenezték, mert a társadalom egyes rétegeiben lenéző, megvető tartalmat tulajdonítottak ennek a szónak. Sokan úgy vélték, hogy eredményes kampányt nem lehet a parasztság fogalmával lefolytatni, s érvként a szociáldemokraták szóhasználatát említették, akik a földmunkás kifejezést használták a paraszt helyett. Kovács Imre ragaszkodott a paraszt kifejezéshez, hiszen ez a szó határozta meg egyértelműen, hogy mely társadalmi csoport képviseletére alakul meg a párt, s azt is egyértelműen kifejezte használata, hogy miben különbözik ez a párt a többi agrárkezdeményezéstől. Javaslata a Magyar Parasztpárt volt, melyet már majdnem elfogadtak, amikor Farkas Ferenc felvetette a Nemzeti Parasztpárt nevet. Farkas erdélyi származású volt, s vélhetőleg a romániai Maniu féle parasztpárt elnevezéséből merítette ötletét. Ezt végül mindenki elfogadta. Erdei Ferenc későbbi megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy ő sem a nemzeti, sem a paraszt jelzőt nem tartotta jó megoldásnak. A nemzeti jelzőt azért nem helyeselte, mert a szélsőséges nemzetvédők megjelenésétől tartott, a parasztság kifejezést pedig azért, mert ő szerinte csak a szegényparasztság felé kellett volna kinyitni a kapukat, s a parasztság kifejezés használatával lehetővé vált a gazdagabb paraszti rétegek csatlakozása is. Kovács emlékezete szerint Erdeinek tulajdonképpen mindegy volt a párt neve 1939-ben, mert a megalakuló formációt átmenetinek tekintette. A pártalakítást támogatta, ezért mozdított meg minden lehetséges követ Makón, hogy megvalósuljon, de ő már akkor is a munkás-paraszt összefogás, egy osztályalapon szerveződő párt létesítését látta reálisnak. Kovács egyébként később is jónak találta az elnevezést, különösen azért, mert nyitva hagyti a lehetőséget a hazájáért aggódó értelmiségieknek a csatlakozásra. Kovács Imre elszánt volt, határozott és pontosan tudta mit, miért kell tennie. A Szabad Szó július 2-i számában jelent meg Makó elé című írása, mintha még pártalapítás előtt lenne a mozgalom. Ez is hozzá tartozott a konspirációhoz, hiszen már június 29-én megalakították a pártot. Várható volt azonban, hogy a cikkében megfogalmazott cél felborzolja a hatóságok idegeit. „Nem leszünk sokan 102
