Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)
1973
1973 Budapest, 1973. dec. 1. Drága Viola és Gyula! Ez a levél persze karácsonyi és újévi üdvözlet is (boldog ünnepeket, jó egészséget, munkakedvet és hozzá erőt is kívánunk Irénemmel együtt Mindkettőtöknek!), de talán elsőbb soron biztatásul íródik. Biztatásul Neked, Gyula. Ugyanis Bandi1 barátunk, akivel a legsűrűbben levelezem a kintiek közül, azt írta a minap, hogy említette Neked mit mondott neki a nyáron a Te esetleges hazalátogatásodról Aczél György (a két könyved állítólagos ismeretében), és hogy Te ezt azóta „emészted”, „emészted”. Hadd mondjam én is, hogy emésszed, emésszed és határozz úgy, hogy hazalátogatsz. Vagy legalább is beadod az erre vonatkozó kérést. A válaszból, amit adnak rá, legalább kiderül, valóban látnának-e Magyarországon. Neked is jó volna körülnézned nálunk, néhá- nyunknak nekünk is jó volna elbeszélgetnünk veled. Nem csak egyetlen Csoóri Sanyi van ám nálunk! (Arról, hogy én mennyire örülnék Neked, talán nem kell sokat beszélnem.) Ha egészségi állapotod megengedné, hogy néhány hétig itt maradj, körülnézz, beszélgess néhány emberrel, szerintem Neked is hasznos lenne, nekünk is. Persze nem tudom, mi lesz a helyzet és a hangulat 1974-ben, de az idén nem volt rossz, bár messze a tökéletestől, a zavartalantól. De erről nem csak mi tehetünk - ezt gondolom, tudod. Ha kérdéseid, problémáid volnának a dologgal kapcsolatban, írd meg, őszintén válaszolok mindenre. De a biztatásom komoly! 1 Hamza András 11
