Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A Lakiteleki találkozó előtörténete
hívják, s akik leginkább Budapesten koncentrálódnak, néhány meghívott elutasította a meghívást. ’* Henry Kamm írásában sűrűn idézi Pozsgay egy interjúját. Pozsgay Imre alig pár nappal korábban volt vendége a 405-ös Kör6 7 gyűlésének a Martos Flóra Kollégiumban. A találkozóról a Budapesti Műszaki Egyetem lapja, A jövő mérnöke című egyetemi lap számolt be 1987. október 23-i és október 30-i számában. Kamm vélhetőleg erre a publikációra utalhatott, ugyanakkor számos megjegyzése azt sejteti, hogy a gyűlésen személyes élményeket szerző informátora is jelen volt.8 9 A nacionalizmus és antiszemitizmus vádját már a találkozót követő napokban rávetítették a lakiteleki sátorban összegyűltekre, mégpedig az elkülönítés, a kirekesztés szándékával. Különösen az borzolta fel a kedélyeket, hogy Lakitelekre a radikális demokraták vezetőinek egy része nem kapott meghívást - nem zsidó voltuk, hanem radikális és a nemzeti demokratáktól merőben eltérő nézeteik miatt. A másik hamis, vagy legalábbis csak részben igaz állítás, hogy a lakiteleki találkozó megszervezésére azért került sor, mert a polgári demokrata ellenzék 1987 nyarán megjelentette a Társadalmi szerződéi című vitairatát, és ezáltal a közös konzultáció 6 Kávássy i. m. 13. o. 7 A 405-ös Kör egy egyetemi közéleti kérdésekkel foglalkozó szervezet volt, melyet Diczházi Bertalan hozott létre 1980-ban. A Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Martos Flóra Kollégiumában szerveztek rendszeres vitákat, fórumokat. 8 Réz Kata: A vendég véleménye. Pozsgay-vita a 405-ös körben. A jövő mérnöke, 1987.10.23. 1-2. és Réz Kata: Marx nem akadály. A jövő mérnöke, 1987.10.30. 1., 3. Végigtekintve az akkori kapcsolati viszonyokat és némiképpen ismerve a híráramlás korabeli formáit, valószínűsíthető, hogy Henry Kamm információit Haraszti Miklóstól, a polgári demokrata ellenzéki mozgalom egyik mozgékony és a külföldi sajtóval jó kapcsolatokat ápoló tagjától kaphatta. 9 A Társadalmi szerződés a polgári radikális ellenzék programnyilatkozata volt, melyet 1987 júniusában a Beszélő című szamizdatlap különszámában hoztak nyilvánosságra. A Beszélő száma 2000 példányban került sokszorosításra, majd 1987 szeptemberére további 1500 példányt is elkészítettek. A szöveg túlnyomó részét Kis János írta, a III. fejezet Kőszeg Ferenc, a IV. Solt Ottilia munkája. A kéziratot a Beszélő szerkesztősége többször megvitatta. A cím Kis János javaslata alapján született meg, a nevezetessé vált mondat — „Kádárnak mennie kell!”- pedig Haraszti Miklós ötlete volt. 12
