Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

A társadalom bizalmának jelei

március 25-i sajtótájékoztatóján visszatért a két héttel korábbi válaszra és alkalmat teremtett Bányász Rezsőnek arra, hogy pontosíthassa kijelentését. „A valóban demokratikus vita első alapelve egymás véleményének, megnyilatko­zásának pontos idézésem - kezdte nyilatkozatát a szóvivő. Kijelentette, hogy a nyu­gati hírközlő szervek olyan mondatokat idéztek tőle, melyeket nem mondott. Fel­idézte, hogy az úgynevezett Demokrata Fómmmal kapcsolatban azt mondta: a kor­mány nem ismer ilyen szervezetet. Honnan is ismerhetné, hiszen ilyen fórum alaku­lását hivatalosan be nem jelentették, a kormány képviselőit ennek ülésére meg nem hívták. Felhívta a figyelmet arra, a nyugati hírközlő szervek azt állították, hogy a szóvivő antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tulajdonított egyes fómmok részt­vevőinek, pedig nyilatkozatában egyetlen szót sem szólt antiszemita megnyilatkozá­sokról, a cigányellenesség kapcsán pedig nem is utalt az úgynevezett Demokrata Fómmra. Bányász Rezső a kormányt képviselte ezeken a sajtótájékoztatókon. A Fórum szervezőinek már addig sem lehettek kétségei arról, hogy Grósz Károly poli­tikai hatalma megszerzése és megtartása érdekében bármire hajlandó, illetve megnyi­latkozásaiban következetességet nem lehet felfedezni, érdekeinek megfelelően mani­pulálja a sajtót. Ezek az MDF hiteltelenítésére vonatkozó kormányzati közlemények végérvényesen eltávolították az MSZMP és a kormány vezetésében reformtörekvé­seket sejtető Grósz-Berecz párostól a Demokrata Fómm szervezőit. Az ellenzéki fellépés végeredményben ugyan találkozott a párt reformista szár­nyának elképzeléseivel, azt erősítette, ám ezeknek a reformerőknek az élére egyetlen meghatározó politikus sem állt. Pozsgay visszavonult az élvonalból, Grósz és Berecz taktikázott, nem mert frontálisan nekitámadni az elavult és dogmatikus nézeteket valló kádárista vezetésnek. Márpedig a párt ortodox szárnya nem az engedmények, hanem a kérlelhetetlen megszorítás politikája mellett döntött. Elindult Király, Bihari Lengyel és Bíró ellen a pártfegyelmi vizsgálat, és március 15-én az ellenzéki meg­mozdulást rendőri fellépéssel próbálta gátolni a hatalom. 78 Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató. MTI hír, 1988. már­cius 25. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom