Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Konzultációk és akciók - a készülődés időszaka
költséget a terembérlethez. Ez azt is hangsúlyozni kívánta, hogy nem titkos összejövetelről van szó, mindenki névvel vállalja a jelenlétet. Nem a rendezőkön múlott, hogy a hatalom képviselői távol maradtak, sőt az előadásra felkért párttagokat és a meghívott országgyűlési képviselőket is eltiltották a részvételtől. így a vita óhatatlanul csonka lett: elmaradt Schmidt Péter, Kukorelli István és Bihari Mihály előadása, s nem szólalt meg egyetlen országgyűlési képviselő sem. Király Zoltán a színház előterében jelent meg, a vitára nem ment be, de demonstrálta az előtérben való jelenlétével, hogy egyetért a Fórum kezdeményezésével. A találkozó elnöke, Fekete Gyula, megnyitó beszédében azt mondta, hogy a szakadék nem a politikai vezetés és a nép között van, hanem azok között, akik részt vesznek a politikában, és akik nem politizálnak. Akik hisznek az igazi reformokban, s azt cselekedeteikkel bizonyítják, és azok közt, akik a politikai vezetésben és az emberek között a reformok ellen vannak, és próbálják megakadályozni azokat. Hangsúlyozta, hogy a találkozónak nem az a célja, hogy létrehozzon egy ellenzéki pártot, hanem a véleménynyilvánítás nyílt fórumaként szerepel, annak érdekében, hogy létrehozzon egy demokratikusabb szocialista köztársaságot, és hogy megőrizze a nemzet identitását.62 Az Országgyűlés jogállásáról egyetlen expozé hangzott el, Halmai Gáboré, aki a házszabályok kérdéséről beszélt. Sólyom László a nyugati demokráciák válságjelenségeiből kiindulva elsősorban azt hangsúlyozta, hogy saját szakértői apparátus nélkül a parlamenti képviselők nem tudják ellenőrzésük alá vonni az államigazgatást. Csur- ka István arról beszélt, hogy a parlament kettős kötöttségű: valójában a párttól függ, annak akaratát kell szentesítenie, elvben azonban mégiscsak a népszuverenitás letéteményese. Nagyon nehéz a párttól való függésből kibontakoznia és a választók akaratának képviseletévé válnia, de az önmagára ébredő közvélemény segítheti ebben a törekvésében. Für Lajos a parlamentarizmus 700 éves történelmi előzményeit tekintette át, a korai rendi képviselettől az 1945-48 közötti időszakig. Az utána szóló Szabad György némiképp vitatkozva Fürrel, fölhívta rá a figyelmet, hogy a modern 62 A Fórum rendezvényéről részletes beszámolót közölt a Beszélő. A Magyar Demokrata Fórum vitája az Országgyűlésről. Beszélő(szamizdat) 23. szám. 1988. 58. o. 70
