Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Konzultációk és akciók - a készülődés időszaka
román politika miatt nincs maradásuk Romániában. Pár nappal a Bégány Attila által a nyugati sajtó munkatársai előtt ismertetett felszólítást követően Szűrös Mátyás, az MSZMP titkára a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában szokatlan hangot ütött meg a Magyarországra menekült romániai állampolgárok befogadásának ügyében. „Magyarország erkölcsi, politikai és jogi felelősséget érez a romániai magyar kisebbség tagjai iránt, akik közül egyesek azt kérték, hogy Magyarországon telepedhessenek le. [...] A Kárpát-medencében élő magyarok a magyar nemzet részét képezik. - hangsúlyozta Szűrös — Ez olyan megoldást tesz szükségessé, amely megfelel érdekeinknek, megnyugtatja az érintetteket, és amelyet szuverén módon hajthatunk végre”54 Hivatalos adatok szerint már 1986-ban 3284, 1987 első felében pedig 3308 román állampolgár kért letelepedési engedélyt Magyarországon. Szűrös először mondta ki a magyar hivatalos politika nevében, hogy Magyarország felelősséget érez a Kárpát-medencében, ám Magyarország határain kívül élő magyarok iránt is. Bár a Klubtanács választ nem kapott felhívására, mégis érzékelhető volt a hivatalos megnyilatkozásokból, hogy az erdélyi kérdésben egyre több engedményt sikerül elérni az ellenzéki követelések révén. Nem kis szerepet játszott ebben a Magyar Demokrata Fómm szervezői által kezdeményezett aláírásgyűjtő kampány, melynek eredményeképpen január 19-ig 347 aláírást sikerült a sajtótájékoztatón ismertetett nyilatkozat támogatásaként összegyűjteni. A nyilatkozatban Für Lajosék hangoztatták, hogy őszinte szolidaritásukról biztosítják a Ceausescu-diktatúra ellen küzdő román népet, és kifejtették azt a meggyőződésüket, hogy csak a népszuverenitáson nyugvó tisztességes demokráciában, a többség boldogulásával együtt oldhatók meg a nemzeti kisebbségek problémái is. A 12 órakor kezdődő, két óra hosszat tartó sajtótájékoztatón Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Bodor Pál publicista, Kiss Gy. Csaba és Tornai József költő válaszolt a tudósítók kérdéseire. Megnyitó beszédében az elnöklő Vásárhelyi Miklós elmondta, hogy szeretné, ha a magyar, román és angol nyelven közreadott szolidaritási nyilatkozat üzenetét az egész világon megismernék. „A valóban demokratikus államok Közép-Európájáért folyó harcban — mondta - a magyar és a román nép közös ellensége a diktatúra. Az itt élő kisebbségek helyzetét is csak olyan 54 Szűrös Mátyás rádiónyilatkozata. MTI hír. 1988. január 26. 64
