Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szavak és szándékok

társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyünk. En más pozícióban vagyok egy iskolában, ahol nyomorgat egy községi párttitkár a hülyeségeivel — és Pozsgay Imre, aki a Népfrontban mégiscsak ennek a politikai elitnek az egyik felelős vezetője, akármennyire korlátozott is a Népfront szerepe és a Népfront élén Pozsgay Imrének a szerepe.

Bár sokféle nézet, gondolat és törekvés szorult össze a lakiteleki sátorban, mégis a szándékok egy dologban találkoztak egymással, mégpedig a változtatás szándékában. Ahogyan Bíró Zoltán fogalmazta hozzászólásában, „... kinyilvánítjuk igényünket és szándékunkat egy olyasféle fórum létrehozására, amely a jövőben képes lehet közvetítő, tényfeltáró és javaslattevő szerepet betölteni államhatalom és társadalom között; amely a részvétel, a párbeszéd és az együttműködés egyik szerény lehetőségét nyújthatja minden tiszta szándékú magyar demokratának, aki a nemzet ügyét, a magyarságjövendő esélyeit a szívén viseli. ’59

Már a találkozó előkészítése során eldöntötték a szervezők, hogy ott elfogadnak egy nyilatkozatot, melyben megfogalmazzák a létrejövő szerveződés célját, feladatát, és egyben a széles körű párbeszéd elindításának formáját is. Szeptember elején Für Lajos és Kiss Gy. Csaba elkészített egy tervezetet, melyet az összejövetelen megválasztott szerkesztő bizottság öntött végső formába. (Csak a történelmi hűség kedvéért megemlítem, hogy a szerkesztő bizottságba a Fekete Gyula levezető elnök javasolta Bíró Zoltán, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Krasznai Zoltán mellett a jelen lévők javaslatára bekerült Lengyel László és ifj. Bibó István is.)

A szervezők alapvetően fontosnak tekintették, hogy a találkozó a közösen elfogadott nyilatkozat elfogadásával érjen véget, hiszen nem pusztán beszélgetésre, hanem egy új jövőkép kialakításáról folytatandó, szervezett párbeszéd elindításának szándékával hívták össze barátaikat. Bár a hozzászólások nagy száma miatt késő délutánig elhúzódott az összejövetel, mégis arról senki nem szivárgott el, és a végén Fekete Gyula felolvasta a közös nyilatkozat szövegét: 38 39

38 In: Lakitelek, 91. o.

39 In: Lakitelek, 96. o.

46