Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Légüres térben
Novemberben egy újabb strukturális változás történt. Októberben megszűnt az MSZMP és helyébe Magyar Szocialista Párt néven egy új politikai szereplő lépett. Bár az MSZP a volt állampárt hivatalos jogutódjának volt tekinthető, ám szimpatizánsainak csupán egyharmada származott a régi MSZMP híveiből. A másik kétharmad részben az ellenzéki pártok korábbi szavazóinak köréből verbuválódott - elsősorban Szociáldemokrata Párt támogatóiból részben pedig azok közül, akik az állampárt kongresszusa előtt valamilyen indokkal elhárították maguktól a pártok közötti választást. Az ellenzéken belüli ellentétek november elején — a szabad demokraták által kezdeményezett népszavazás előtt — jelentkeztek leglátványosabban a pártok szimpátiaszavazásában. Az emberek nem igazán értették meg az ellenzéki szervezetek közti különbségeket, illetve a szervezetileg sokáig egységes MSZMP szétesését. A népszavazási kampány szlogenjei, az „igenek” és a „nemek” áradata nem a pártokhoz való viszonyt tisztázta az emberekben, hanem zavart okozott. Hozzátartozik azért az is, hogy a politikailag tudatosabb rétegek, elsősorban az értelmiség körében egyfajta kikristályosodási folyamat jelei is mutatkoztak. Ekkortól vált mérhetővé - különösen az értelmiségi és elsősorban a budapesti megkérdezettek körében - a Szabad Demokraták Szövetségének előretörése. A Szabad Demokraták Szövetsége számára igazi nyereség volt a referendum. Az SZDSZ nyáron és még kora ősszel is joggal tarthatott attól, hogy nem fogja tudni megszerezni az országgyűlési jelenlét elnyeréséhez szükséges listás szavazatokat, és nem tud képviselőt bejuttatni a parlamentbe. A fordulópontot október, a népszavazást követelő aláírásgyűjtő akció megindulása jelentette. Fokozatosan ismertté vált az SZDSZ neve és programja, és ezzel együtt jelentősen megnőtt támogatóinak száma. December közepére a szabad demokratákat választók aránya már majdnem elérte az MSZP-re „voksolók” arányát, és ezt az ugrást a szabad demokraták elsősorban a középrétegek, az érettségizettek és a szakmunkások növekvő rokonszenvének köszönhették. A közvéleménykutatók azt is vizsgálták, hogy miképpen alakulna egy kiírásra kerülő választáson a részvételi arány. December közepén a megkérdezettek valamivel több mint fele ment volna el szavazni (57%), körülbelül egyötödnyien távol kívántak maradni a választásoktól (18%), sokan pedig bizonytalanok voltak, nem tudták pon301
