Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
rendszerű politikai gyakorlat lehet a garancia kormányzati és politikai hatalommal való visszaélés megakadályozására. Emlékeztetni szeretnék a nemzeti demokraták egyik fő követelésére, mely a választási rendszer átalakítására vonatkozott, pontosan annak megakadályozása érdekében, hogy a monopol helyzetben lévő MSZMP ne tudja saját érdekeinek megfelelően befolyásolni a demokratikus választási rendszer szabályozását. Grósz programhirdetése egyszerre kényszerítette egységbe a kikacsingató pártvezetőket, s egyben határozta meg a politikai célt, azaz nem külső szövetségeseket szervezni, hanem a választási többséget biztosítani, majd azt követően kiválasztani a szövetségeseket. Mivel a KB ülés a nyilvánosság kizárásával zajlott, és alig-abg szivárgott ki információ a vitáról, ezért azt követően egységes és határozott képet mutathatott fel Grósz az MSZMP-vel kapcsolatban, olyan pártét, amely az átalakítás mozgatórugója, és mely pártnak ő a teljes bizalmat élvező vezetője. A KB ülés természetesen szenvedélyes vitát folytatott Pozsgay kijelentéséről is, ám azt Grósz egy ismételt huszárvágással oldotta meg. Javaslata alapján Pozsgay Imre kijelentését elsietettnek minősítették, ám az ülésről kiadott közleményben kihangsúlyozták, hogy a Központi Bizottság teljes bizalmáról biztosította Pozsgayt. Azaz renitens volt a viselkedés, de azért nem járt büntetés. A KB közleménye is ezt a fajta „didaktikus” megközelítést alkalmazta, egyrészt elismerte, hogy 1956 októberében jogos népfelkelés tört ki, ám hozzátette, hogy október végétől azonban felerősödtek az „ellenforradalmi cselekmények”. Tehát: helyes a fogalom használata, de egy szóval nem írható le a történelmi esemény. Volt azonban még egy lényeges mondata a KB ülésről kiadott közleménynek, mellyel keveset foglalkoztak akkoriban az elemzések. Ez pedig az MSZMP offenzív fellépését előlegezte meg. „A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére.” — állt a közleményben. A nyilvánosság nem tudhatott róla, de a KB felállított két bizottságot a tárgyalások előkészítésére és lebonyolítására. Az előkészítő bizottság tagja lett Fejti György, Kótai Géza és Tétényi Pál, a tárgyalásokat folytató bizottság tagjának pedig Grósz Károly, Berecz János, Fejti György, Nyers Rezső és Pozsgay Imre lett kijelölve. Patikamérlegen egyensúlyozta ki Grósz és az appará234
