Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
ság nagyobb fokát engedte meg, de még mindig szocialista kereteken belül. Ugyanakkor a szocialista világról alkotott szovjet kép egyre inkább policentrikussá vált a korábbi monocentrikus, azaz Szovjetunió-központú felfogáshoz képest. Egyre többen hangoztatták, hogy a szocialista országok közötti kapcsolatokat demokratizálni kell, és ez olyan partneri kapcsolatok kiépüléséhez vezethet, ami a jogok és felelősség jól meghatározott rendszerét jelenti. Új kifejezésként került be a szocialista országok közötti kapcsolatok leírásába a bizalomerősítés fogalma. A bizalomerősítés a kiszámíthatóságot, a szavak és a tettek egységét, valamint egymás érdekeinek tiszteletben tartását jelentette az elemzések értelmezése szerint. Elfogadottá vált a „nemzetiállami érdek” fogalma és az, hogy a szocialista országok érdekei között léteznek ellentmondások. Az államközi kapcsolatokat ideológiamentessé kívánták formálni, szétválasztani tervezték az állami, és pártközi kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a kritika joga minden felet megillet. Egyre több alkalommal felmerült, hogy az államközi kapcsolatokat a népek közötti valóságos kapcsolatokká kell tenni az eszmék és az emberek szabad áramlása útján. A gorbacsovi politika tehát nemcsak ösztönzően lépett fel a gazdasági és társadalmi változások tekintetében, hanem mintegy kényszerhelyzetet is teremtett a magyar pártvezetés számára. Kettős szorításba került az MSZMP. Egyrészt a Szovjetunióban végbement változások, másrészt a hazai ellenzéki erők egyre átgondoltabb és célirányos ösztökélése is politikai álláspontja újragondolására késztette. További feszítő tényező volt, hogy Pozsgay Imre bejelentése és az azt követő támogatói nyilatkozatok a párton belüli feszültséget kiélezték, felmerült a pártszakadás veszélye. A politikai események követése már nem csak a városi értelmiség privilégiuma volt, a vidéki lakosság is kikövetelte részét a változásokból. Helyi szinten, azaz a városokban, településeken aktivizálódott a közélet. A helyben megalakult MDF szervezetek keresték a kapcsolatot a többi független szervezettel, a helyi országgyűlési képviselőkkel és a települési MSZMP szervezetekkel is. A társadalmi párbeszéd eredményességének egyik példája volt az 1989. február 4-én, Kecskeméten megrendezett választójogi egyeztetés, melyet a Magyar Demokrata 228
