Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
Fel kellett figyelni mind a pártvezetőknek, de a független szervezetek képviselőinek is arra a hírre, amely február elején látott napvilágot a Népszabadságban.195 Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten, melyet Oleg T. Bogomolov profesz- szor, a kelet-európai szocialista országokkal foglalkozó akadémiai kutatóintézet vezetője tartott, meglepő kijelentések hangzottak el. Ma már tudjuk, hogy 1989 elején a szovjet kommunista párt vezetése felkért több elemző intézetet, hogy vizsgálja meg a szocialista országok tömbjének fenntarthatóságát, az egyes kelet-európai országok belső viszonyait és a változások irányát. Moszkvában Bogolomov akadémikus, kinek intézete szintén felkérést kapott a vizsgálatra egy sajtóértekezleten a következő kérdést kapta a The Guardian tudósítójától: „On szólt a magyarországi, lengyelországi és a többi országban végbemenő változásokról. Abban az értelemben beszélt e változásokról, hogy az említett országok szocialista országként maradnak meg. Mint szovjet állampolgár, úgy érzi-e, hogy az önök biztonsága csökken azáltal, ha mondjuk Magyarország teljes mértékben a nyugati sínekre állítaná át gazdaságát? Hogyan gondolja: a Szovjetunió biztonsága csökkenne ettől? Ha Magyarország a tőkés fejlődés útján haladna tovább és az egész tulajdon magánjellegűvé válna?” Bogomolov válasza: „A kérdés, a probléma sok tekintetben hipotetikus feltevés, ezért a válasz is csak hipotézis jellegű lehet. Hipotézisszerűen feltételezhetjük, hogy bekövetkezik olyan variáció, amikor Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerben erőteljes és mély változások mennek végbe. A berendezkedését, mondjuk, az osztrák vagy svéd típusú társadalmi berendezkedéshez közelítik. Ezt követően hogyan festene a Szovjetunió biztonsága? Elképzelhetőnek tartom azt a hipotézist, hogy Magyarország ilyen körülmények között is a Varsói Szerződés tagja marad, ha a Varsói Szerződés és a NA TO a feltételezett időszakban még mindig létezni fog. Ilyen körülmények között ez semmiféle kárt nem okozna a Szovjetunió biztonságának. Számunkra teljes mértékben összeegyeztethető egy ilyen variáció, amely azonban nem feltétlenül van kapcsolatban az ország semlegesítésével. Az ország semlegessé nyilvánítása ugyanis szintén hipotézis jellegű feltevés. Feltételezzük, hogy Magyarország ebben az 195 Bogomolov akadémikus szerint Egy semleges Magyarország nem veszélyeztetné a Szovjetunió biztonságát. Népszabadság 1989. február 9. 2. o. és febmár 15. 1, 3. o. 226
