Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Új esztendő, lendületben az ellenzék

gondolja komolyan a demokratikus változásokat, mert nem akar lemondani monopóliumairól, s ezekkel együtt a megrögződött stílusjegyeiről, módszereiről, eszköz- rendszeréről. „Ezért az MSZMP-nek határozottabban kellene új arculatát megmutatnia a társadalomnak’í8S - mondta Bíró. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fórum szervezői sem látnak egyelőre kormányképes erőt a független szervezetek, csoportosulások, pártcsírák között.

Csengey Dénes rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, mert nem tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népességfogyást, az elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon túli magyar nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai vereséget, mivel vele szemben nem alakult ki intézményesült ellenzék, amelytől ezt elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt demokratikus reformszámya tudomásul véve e történelmi vereséget, levonja ennek konzekvenciáit. Ha ez a felismerése bekövetkezik, akkor egyértelmű formában és határozottan kell lépéseket tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja a társadalomban szerveződő alternatív politikai erőkkel. Fontos kiemelni, hogy Csengey nem csak a felelősség megosztásáról, hanem a hatolom gyakorlását biztosító intézményrendszer gyökeres átalakításáról beszélt, azaz a népképviselet, egyben az alkotmány pluralizmust garantáló megváltoztatásáról.

Katona Béla, a budapesti MSZMP bizottság titkára a párt változó arculatáról szólt. Véleménye szerint a probléma abban mutatkozott meg, hogy az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról. Hozzátette, hogy bizonyos benne, a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett.

Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója megállapította, hogy az egypártrendszert természetellenes közbeavatkozással hozták létre Magyarországon, s ezért maga a párt fizeti a legnagyobb árat. Véleménye szerint a párt- 185

185 Az egypártrendszer bevezetése Magyarországon természetellenes volt - hangzott el az MSZMP és az MDF értelmiségi vitáján. Magyar Nemzet. 1989. január 21. 3. o.

214