Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
választásokat írna ki, s a megválasztott országgyűlés elsődleges feladata az új Alkotmány kidolgozása és elfogadása lenne. Az Uj Márciusi Front javaslata kiemelte: „Az ország legfontosabb politikai feladata a kiegyezés, az átmenet megteremtése egy új politikai struktúrába, a szabad választásokon alapuló képviseleti demokráciába. Csak ettől a változástól várhatjuk a politikai és bizalmi válság meghaladását, amely a gazdasági válság megoldásához is megteremti az alapokat. ” A javaslat egy új formai keretet ajánlott, mely az eddigiektől eltérő, de valójában a politikai irányítást kézben tartók által vezérelt átalakítási metódust javasolt. Az Országos Nemzeti Bizottság alkalmasnak látszott az egyeztetés fórumának, ám azt, hogy annak kik lennének tagjai, milyen jogi felhatalmazással működne, az ottani megegyezés miképpen épülne bele a törvényalkotási munkába, s főképpen milyen garanciái lennének a megvalósításnak, azt a javaslatsor nem fejtette ki. Amint azt Lőcsei Pál a Szabad Európa Rádiónak küldött nyilatkozatában kifejtette: „Aki Pestről Budára akar eljutni, annak valamilyen módon átkeli kelnie a Dunán. Aki a diktatúrától a demokráciához kíván eljutni, annak olyan Országgyűlést, Nemzetgyűlést, vagy Alkotmányozó nemzetgyűlést kell életre segíteni, amelynek minden egyes tag a a magyar nép szabad, kényszertől mentes jelölése, majd pedig választása révén kerül az ország legfelsőbb államhatalmi szervébe. ’176 A felülről indított és vezérelt rendszer-korrekció példájának nevezte a javaslatban megfogalmazottakat, mely nélkülözné a társadalmi kezdeményezést és részvételt, a politikai elit osztaná újra a hatalmi pozíciókat. Ugyanakkor az Új Márciusi Front által javasolt forma magában hordozta annak csapdáját, hogy akik azt elutasítják, olyan látszatot keltenek, mintha a kibontakozásról folytatandó tárgyalásoktól el kívánnának zárkózni. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége a javaslatról szólva, azt kiérle- letlennek minősítette. Kijelentették, hogy a Fórum célja, tárgyalni az egypártrend- szerről a demokratikus politikai rendszerre történő átmenet kérdéseiről, ám azt nem valamilyen közös bizottságban, hanem a szemben álló politikai erők, azaz az 176 Lőcsei Pál nyilatkozata. MTI hír. SZER, Világhíradó, 1989. január 17. Lőcsei Pált az 1956-os népfelkelés után 8 év börtönre ítélték, később szociológusként dolgozott. A Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik megszervezője volt. 205