Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
kai erőkkel tudna koalícióra lépni, milyen feltételek mellett vállalna felelősséget az ország kormányzásában. December 30-án a rádió Első kézből című műsorának Berecz János és Bíró Zoltán volt a vendége. A beszélgetés során Berecz bejelentette, hogy január közepén az MDF és az MSZMP képviselői tanácskozást tartanak a többpártrendszer bevezetése és a politikai intézményrendszer átalakítása kérdésében. Az egyesülési törvény vitájában Berecz János az együttműködés szükségességéről és lehetőségéről beszélt: „... felhívunk minden politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az új nemzeti összefogás kialakításában. Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele az új politikai rendszer kiépítésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi szervezetek mellett, azok megújulását is figyelembe véve ezen tényezők közé tartozik és ennek jelét is adta többek között a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, egyes if]úsági szerveződések, a szerveződő kisgazdák, a Veres Péter Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság és több más irányzatú egyesülés. Az új nemzeti összefogás létrehozásában az MSZMP és a mozgalmak, később pedig a születő pártok munkálkodhatnak együtt.’m Az Országgyűlésben elmondottak, az új egyesülési törvény legalizálta a hivatalos párbeszéd formáit. A független szervezetek javaslatai elől már nem térhetett ki a kormányzat, ismertségük mind itthon, mind a nemzetközi színtéren egyre erősödött, az egyes szakmai kérdésekben is átfogó javaslatokkal álltak elő, azaz mind az MSZMP, mind a kormány tárgyalni kényszerült velük. 1989 januárja jelentős elmozdulást hozott az egyeztetések területén. Január 12- én, Kecskeméten Párbeszéd címmel rendeztek 350 résztvevő előtt nyilvános vitát az MSZMP és a független szervezetek képviselői között.172 173 A Magyar Demokrata Fórumot Csurka István és Lezsák Sándor, a Szabad Demokraták Szövetségét Juhász Pál közgazdász, Magyar Bálint szociológus, Szabó Miklós történész, a Szabad Kezdeményezések Hálózatát pedig Bába Iván irodalomtörténész képviselte. A pártközpontból Csikós Józsefet és Tunyogi Lászlót a sajtóalosztályvezetőjét, illetve munka172 A hatalom önkorlátozásának legyen jogi garanciája. Magyar Nemzet. 1989. január 11. 4. o. 173 Kecskeméti politikai fórum. MTI hír. SZER, Világhíradó, 1989. január 13. 202