Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Zaklatott hónapok 1988 őszén
ám ez nem vetette vissza aktivitásukat. A szövetség élénk figyelemmel kísérte a változásokat és saját szakmai szerepét felhasználva próbálta a pluralizálódási törekvéseket támogatni. Koczkás Sándor a szövetség frissen kinevezett főtitkára ezt így foglalta össze: „Nincs szó arról, hogy az írószövetség valami külön szervezkedést akar, hanem csupán kezdeményezi az »írószakszervezettel« egyetértésben, hogy az összes értelmiségi szervezettel együtt (Akadémia, MUOSZ, MTESZ, Pedagógusszakszervezet és így tovább) jöjjön létre egy országos értelmiségi, érdekvédelmi egyeztető bizottság. Nem megosztani akarjuk az erőket, hanem éppen egyesíteni; nem külön szervezet, hanem országos érdekvédelmi tanács formájában.448 Az írószövetség a maga módján támogatni, erősíteni kívánta a nemzeti demokraták rendszerváltó törekvéseit. Ez nyilvánult meg például abban az írószövetségi lépésben is, amikor a szövetség visszautasította a kormány azon felkérését, hogy az írószövetség vegyen részt a kormány által létrehozott Bős-Nagymaros Társadalmi Bizottságban. A rádióban Cseres Tibor a szövetség elnöke így indokolta meg elutasításukat: „A legfontosabb, amiért döntésünk nemleges volt, az, hogy a meghívólevélben ez állt: aki részt vesz az írószövetség nevében ebben az ellenőrző testületben, az titokként kell kezelje mindazt, amit ott az ellenőrzés folyamán olvashat, láthat, és nem szabad elámlnia ezt a titkot az írószövetség vezetőjének. Ezért eleve kizárt dolog lett volna, hogy az írószövetség megbízottja részt vehessen ebben a testületben - jelentette ki Cseres, majd folytatta. - Az író éppen foglalkozása, a benne élő közlési kényszer miatt nem vállalhat szigorú titoktartást. Munkájában nem kényszerülhet folytonos disztingválásra, hogy mi hozható nyilvánosságra és mi nem.449 Cseres Tibor és az írószövetség megnyilatkozásában nem csak az érdemel figyelmet, hogy az írók szembeszegültek a kormányzati szándékkal, hanem annak az erkölcsi tételnek a kimondása is, hogy a közügyek a társadalom előtt nem képezhetik titok tárgyát. Az írószövetség a nyílt, őszinte társadalmi párbeszéd híveként lépett fel és kitartott évszázados vállalt feladata mellett, azaz összekötő kapocs lenni az emberek és a hatalom között. 148 149 148 Az irodalmi élet felemás autonómiája. Beszélgetés Koczkás Sándorral. Magyar Nemzet, 1988. október 18. 4. o. 149 Titok. Népszabadság; 1988. november. 26. 6. o. 176
