Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A rendszerváltoztatás szereplői
tényezővé emelte volna, és az MDF népszerűsége vidéken messze meghaladta a tétova, elsősorban a Népfront szellemi és szervezeti bázisán elinduló pártot. A Kereszténydemokrata Párt megalakulására csak 1989 közepén került sor, mert a katolikus egyház, mint szervezeti támasz, elzárkózott a politikai szerepvállalástól, meggátolt minden ez irányú kezdeményezést. A szociáldemokraták küzdöttek belső ellentéteikkel, az itthoniak és az emigrációból visszatérők, az MSZMP tagságot vállalók, és az azt következetesen mindig elutasítók leginkább egymással, semmint a pártszervezéssel voltak elfoglalva. Az Új Márciusi Front egyébként is kihúzni látszott a talajt szerveződésük alól. Számolni kellett a huszadik század végén azon új politikai szerveződésekkel, csoportosulásokkal is, melyek a század második felében a nyugati társadalmakban kialakultak, és bizonyos partikuláris értékek és érdekek mellett szerveződtek meg. Ilyen volt a zöldmozgalom, melynek különösen a nagymarosi vízlépcső által keltett társadalmi méretű felháborodás hatására viszonylag nagy ismertsége volt. A Duna Kör vezetői között számos képzett és határozott elképzelésekkel rendelkező értelmiségi kapott helyet, ám Magyarországon ismeretlen volt az ilyen jellegű rétegszervezet, ezért leginkább a neoliberális pártok és szervezetek hátterében maradtak. Sajátos magyarországi politikai képződmény volt az 1956-os népfelkelés és szabadságharc emlékéhez kötődő szerveződések hálózata. Bár ezek konkrét, a felkeléshez és az azt követő megtorlásokhoz, a kommunizmusban üldöztetésnek kitett személyekhez kapcsolódó, elsősorban rehabilitációs és kárpótlást igénylő követeléseket fogalmaztak meg, ám a kommunista-szocialista rendszerrel való szembenállásuk belesodorta ezeket a szervezeteket is a politikai szférába. Mivel indíttatásuk azonos volt, ám az 1956-os népfelkelésben más és más politikai csoportokhoz kötődtek, ezért nem lehetett egységes közéleti fellépésükben bízni, inkább az egyes politikai pártokhoz, csoportosulásokhoz csapódtak. Mentálisan erős érzelmeik, szenvedélyes hangjuk és fellépésük a radikalizmus irányába tolta a kevésbé kialakult arculatú szerveződéseket. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Recski Szövetség, az 1988 tavaszán megalakuló Történelmi Igazságtétel Bizottság akcióival a kommunistaszocialista rendszer felszámolását szolgálta, távlati koncepcióval, sem az átmenetre, sem a kialakuló demokratikus társadalomra nézve nem rendelkeztek. 162
