Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Egy méltóságteljes tüntetés - a nemzeti demokraták erődemonstrációja
Véleményem szerint az „Erdély-tűntetéssel” bizonyosodott be mind az emberek, mind a társadalom, mind a politikai vezetés számára, hogy a nemzeti demokraták által képviselt mozgalom tekintélynek örvend széles körben, ajánlásait a civil szervezetek elfogadják, mozgósító ereje messze meghaladja egy illegális ellenzéki szervezkedés hatókörét. Külön ki kell emelni, hogy a rendezvény előkészítése, lebonyolítása során mindvégig a legális, hivatalos formát követték, a méltóságteljes, szervezett vonulás a rendezők felelősségtudatát méltóképpen érzékeltette. A Demokrata Fórum demonstrálta erejét és érettségét. A sikeres rendezvény következményeképpen másnap bezárták a kolozsvári magyar főkonzulátust, munkatársait kiutasították az országból. Az új konzulátus megnyitására kilenc év múlva került csak sor. Az nemzeti demokraták rendezvényéről a nemzetközi sajtó bőségesen beszámolt, így a hivatalos magyar külpolitika sem kerülhette ki, hogy a falurombolás kérdésével foglalkozzon. Az Országgyűlés július 1-i ülésnapján Szűrös Mátyás terjesztette be az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát, mely a romániai településrendezés, a falurombolás kérdésével foglalkozott. A Külügyi Bizottság javaslatának indoklásában először beszélt Szűrös a román politika kisebbségi magyarságot veszélyeztető intézkedéseiről: „Az elmúlt napokban, hetekben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvéleménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy a román politika intézkedéseinek bennünket is érintető hatásaival foglalkozzék. A legutóbbi lépések, így például a nem román személy- és helységnevek használatának megtiltása, de kiváltképpen az úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának megkezdése széles körű tiltakozást váltott ki országunkban és külföldön egyaránt. A nemzetiségek - közöttük az ott élő 2 milliónyi magyarság - erőszakos beolvasztását célzó román politika mind többeket kényszerít arra, hogy elhagyják az országot. [...] A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyították, hogy népünk pontosan érti a kérdésben rejlő politikai gyúanyag veszélyességét, önbecsülése, érdekei jogos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény, a június 27-én mintegy25-30 ezer fő részvény
