Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Szélesedő összefogás
tor bátor közbelépése akadályozta meg, hogy a rendőrök Kis Jánost is letartóztassák és elvigyék. A mécsestől az emberek a televízió Szabadság téren lévő székházához vonultak, ahol Kis János rövid beszédet mondott. Mécs Imre már felszólította a megemlékező- ket, hogy hagyják el a teret, amikor motoros rendőrök hajtottak a tömegbe, és kergették szét az embereket. Egészen a Vörösmarty térig zajlott a menekülők hajszolása. A tüntetésről és a rendőri fellépésről a másnap megjelenő napilapok is beszámoltak. A rendőrségi közlemény a brutális fellépést azzal indokolta, hogy „az 1956-os októberi események idején aktív tevékenységet kifejtő személyek egy csoportja a rendőri szervek előzetes figyelmeztetése ellenére a Belvárosban gyülekezett [és], rendszerellenes jelszavakkal megpróbálták az általuk mozgósított mintegy350-400 fős tömeget befolyásuk alá vonni. ’ Nagy Imrét 1958. június 16-án hajnalban végezték ki, és ez a nap évek óta ellenzéki megmozdulások által volt hangos. Az 1988-as kíméletlen rendőri attak azonban szokatlan és egyben rémisztő is volt. Különösen, ha figyelembe vesszük a Szovjetunióban végbement enyhülési folyamatot. Az agresszív fellépés elsősorban a polgári radikális ellenzék tagjai ellen irányult. A Demokrata Fórum a Hősök terén és a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál koszorúzott, a belvárosi felvonuláson nem vettek részt a Fómm tagjai. Ennél a ténynél egy pillanatig érdemes elidőzni. A Demokrata Fómm eredendően nem támogatta az utcai megmozdulásokat, ezt már március 15-én is kinyilvánította, és Nagy Imre személyét sem tekintette olyan jelképnek, amely a demokratikus kibontakozás zászlajává válhatott volna. Ha 1956- ról szó került, akkor számukra inkább Bibó István helytállása, kibontakozási javaslatai jelentették a megfelelő utat és viszonyt a Kádár-rendszerrel szemben. Bármennyire is biztatóak voltak a pártértekezlet személyi döntései, Grósz munkásőrök előtt elmondott beszéde, illetve a radikális ellenzék vezetőihez eljuttatott rendőri figyelmeztetések előre jelezték, hogy az utcán a hatalom nem engedélyezi a megmozdulást. Nem lehet eldönteni, hogy végül is ki provokálta ki a brutális fellépést, a rendőrség vagy valakik a tömegből, de az bizonyos, hogy ez a durva atrocitás inkább élez- 93 93 A rendőrség közleménye. MTI hír. 1988. június 16. 110
