Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szélesedő összefogás

Károlyt választották, aki egyben a Minisztertanács elnöki posztját is betöltötte. A két funkció egy kézben történő összevonása jelezte, hogy a politikai válságot erős, köz­pontosított irányítással akaija az MSZMP megoldani. Kádár Jánost a párt elnökének választották meg. Új tagok kerültek be a Központi Bizottságba és a Politikai Bizott­ságba. A PB tagjai lettek: Berecz János, Csehák Judit, Grósz Károly, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó Ist­ván, Tatai Ilona. A PB-ből kimaradt Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Lázár György, Maróthy László, Németh Károly, Óvári Miklós. A KB titkárai Berecz János, Fejti György, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás lettek. A KB egyharmadát új tagok alkották. A pártértekezleten - mondhatjuk - földindulás szerű változások történtek. Leg­inkább a személycserék miatt. A PB tagjai között első ránézésre többségbe kerültek a reformok iránt elkötelezett pártvezetők. A következő hónapok azonban bizonyítot­ták, amit a pártértekezlet hozzászólásaiból is ki lehetett következtetni, hogy a Grósz által ígért reformok csak a központi hatalom megszerzéséig maradtak életben, azt követően azok elhaltak, inkább a visszarendeződés és a tétovaság vált jellemzővé. Nem is csoda, hiszen a személycserék lebonyolítása sem a legitimáció, inkább a poli­tikai ügyeskedés eredménye volt. A pártértekezlet küldöttei a párt külügyi szállójában kerültek elszállásolásra. Grósz emberei a szavazást megelőző éjjel végigjárták a kül­dötteket, és arra bíztatták őket, hogy a titkos szavazás során a Központi Bizottság tagjai közül húzzák ki a régi vonalat, a merev dogmatizmust képviselő pártvezetőket. Így Gáspár, Havasi, Lázár, Németh és Óvári a KB-ba se kerül be, következésképpen a Politikai Bizottságba sem lehetett őket beválasztani. Grósz ügyes húzása volt to­vábbá, hogy Pozsgayt és Nyers Rezsőt jelölte és beválasztatta a PB-be. Látszatra tehát reformpártivá, tulajdonképpen tárgyalóképes féllé válhatott volna a pártvezetés. A puccsista vezetőváltás és a PB-n belüli megosztottság azonban nem hitelesítette a vezetőket, inkább csak a hatalom belső köreibe kerülésüket jelentette. Grósz Károly pár nappal később már igazolta egyik megnyilatkozásával, hogy a párton belüli személycserék távolról sem jelentik azt, mintha bármilyen változás lenne az ellenzéki javaslatok megítélésével kapcsolatban. A munkásőrparancsnokok országos értekezletén, június 11-12-én, Grósz külön szólt az ellenzéki szerveződések 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom