Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

Meg kellett volna kérdezni, ki hitelesítette a „mi” és az „ők” szétválasztásában Almásit irányító tényezővé. Azt is, hogy miért vet elvontságot e költők szemére, ha korábban - joggal - spontán líraiságukat emlegette. Mindezt azonban már senki sem kérdezte meg Almásitól, én sem, és nem akadt senki, aki a Kilencek védelmére kel­jen vele szemben, pedig tudtuk, hogy Illyés közülük választotta ki azt, akit a Herder- ösztöndíjra méltónak talált,134 hogy köteteiket Nagy László, Kormos István ajánlotta a kiadók figyelmébe, de azt is tudtuk, hogy ez mit sem számít Almási és néhány lektor erejével szemben. III. RÉSZ Amit a Kilencek fogadtatásáról elmondtam, több tanulságot kínál. Ezek egyike ak­kor érzékelhető a maga igazi mivoltában, ha nemcsak az Első ének másfajta fogadta­tását idézzük emlékezetünkbe, de azt is, amely Nemeskürty Ez történt Mohács után című könyvét vagy a Hideg napokat135 fogadta. Ami az utóbbi művet illeti, az szerin­tem is megérdemelte a megbecsülést, mert úgy ábrázolta múltunk egy vétkes pillana­tát, hogy a helyzet emberzüllesztő mechanizmusának ördögi működését művészi erővel tette érzékelhetővé. Kijárt neki a tisztelet azért is, mert úttörő munkának szá­mított, s egy folyamat kezdetét ígérte. Sajnos, példáját a szomszéd népek irodalmá­ban eddig a szlovák Zvara136 s a román T. Popovici137 kivételével senki sem követte. Mintha a katonák nemzeti hajlamból gyilkolnának. Vajon miért? Máshol nincs semmi operálni való? Vagy rosszabbul működne a lelkiismeret? Nem hiszem. Inkább azt gondolom, hogy azért, mert itt, a Duna völ­gyében századunkban annyi szörnyűség történt, hogy ezek közül egyet, egy adott vagy kapott sebet, az előzmények és a következmények beszámítása nélkül, jó lelki­ismerettel megírni nem lehet. A teljes összefüggésszövevény felfejtését pedig sok minden akadályozza. Cseres könyve és a belőle készült film is azért váltott ki megüt­134 Illyés Gyula Kovács Istvánt javasolta Herder-ösztöndíjra. 135 Kovács András Hideg napok című filmjét - Cseres Tibor azonos című regényének adaptációja - 1966-ban mutatták be. 136 Juraj Zvara, 1926-ban született szlovák történész. 137 Titus Popovici (1930-1994) román író. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom