Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

önérzetet? Élet és Irodalom, 1967. szept. 2.)76. Tehette, hisz módszerének ártalmas felületességeit már senki sem bírálta. Némely vádja még hasznos cikkek összefüggéseiben is szerephez jutott (Kékesdi Gyula: A korszerű, realista hazafiságról, Népszabadság. 1967. okt. 29.), s József Attila-díjban éppen e viták első hullámának lefutása után részesült.77

Megdöbbentő látni

A pártállásfoglalásnak tekinthető, már idézett Óvári-előadás és más óvások sem érték el céljukat, a meddő, sokszor nyegle „antiságok” konjunktúrája tovább tartott. Ugyannyira, hogy még a magyar zeneművészet olyan makulátlan szépségű alkotását, mint Kodály HáryJánosi., melynek költőiségében a kisnépi tudat, a józan önszemlélet humora, ha úgy tetszik, öniróniája s a szűkös lehetőségek ellenére is éltető hűség olyan megejtően forr össze - ezt a művet is oda lehetett dobni a „deheroizálás” önkényének. S jóllehet a film, melyről beszélek78, elég félszegen, tapintattal vitte ezt véghez, és egyébként is ihlettelen, lapos adaptációnak bizonyult, nem más, mint a Nép- szabadság kritikusa. Molnár G. Péter kelt védelmére, s hozzá úgy, hogy a rendező, Szinetár menthetetlen kudarcait, például a Délibáb minden mennyiségben színvonalbeli gyatraságait is megvédte azon a címen, hogy a hiba a nézők és a kritikusok szemléletében van: „Nem az árvalányhajszaggató, pitykétlenítő és

ezüsttükröskávéház-ellenes hajlandósága okozott közsérelmet inkább?” - kérdezi, de kérdése állítás. S ahelyett, hogy a Kodály-műben rejlő nagy lehetőségek (hogy mik

76 Faragó dühös cikkben reflektált a Kollégiumban történtekre, az Elet és Irodalomban. A Ménesi úti Kollégium falai között szerinte „kurucos, dzsentri, kálvinista szellem ült tort”. Az Eötvös Kollégium által írt választ az Elet és Irodalom természetesen nem közölte. Később jelent meg a Magyar Nemzehtn.

77 Faragó Vilmos a József Attila díjat 1969-ben, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 1967-ben, arany fokozatát majd 1982-ben kapta meg.

78 Szinetár Miklós 1965-ben készítette el a Háry János filmváltozatát, főszerepben Szirtes Ádámmal, Medgyesi Máriával, Tordai Terivel, Kiss Manyival, Balázs Samuval, Márkus Lászlóval, Bodrogi Gyulával, Tompa Sándorral, Koncz Gáborral a szerepekben.

62