Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Kegyelmi pillanat - Monor
inkább negyedik út ugyanis szükségképpen környezetvédő színezetű lesz. A társadalom, a kultúra kérdéseiről is lehet „zöld” módon gondolkodni. Ivan Illich, a katolikus papként indult bécsi születésű filozófus, aki most Mexikóban egy saját intézetben próbálja ezt az új létezési formát kitapogatni, a „Laikusok forradalma” c. művében319 az emberi életet három tengelyű koordinátarendszerbe helyezi. Az „X”-tengelyen vannak szerinte a társadalmi hatalommal és az elosztással kapcsolatos élettények, emberi döntések, amelyek tekintetében jobb- vagy baloldali, szocialista vagy kapitalista választási lehetőségekről szoktak beszélni. Az „y”- tengelyre helyezi az embernek azokat a döntéseit, amelyekben a termelési és szolgáltatási technikák közt disztingvál, vagy a kemény, vagy a szelíd technikát és szolgáltatást választja — ez lényegében már egy környezetvédő döntés, mivel a szelíd technika és szolgáltatás éppen a nagyipar és a fogyasztás uralmának az elutasítása is. A döntések harmadik típusát a „Z”-tengelyre helyezi. Itt nem kiváltságokról és technikákról, hanem az emberi élet minőségéről van szó. Ez a lényeges meglátása Illichnek. Ezen a „Z”-tengelyen ugyanis az emberi kielégülés, az élet kiteljesedése az önálló tevékenységben, az alkotásban, egyfajta önépítésben van felfogva. Meglehet, Illich távolkeleti társadalmakat, egészen más hagyományú közösségeket tekint e vonatkozásban mintának, olyanokat, amelyek most érkeznek a növekedés kapujába; „Z”-tengelyének mégis van jelentése számunkra, amennyiben a homo oeconomicus helyett a homo habilis-t állítja előtérbe. A homo habilist, aki öntevékenyen és öntudatos, lemondásra is kész merészséggel szervezi meg a saját életét, elképzelhető és elérhető valóság, azzá válhat a mi társadalmunkban is. A homo oeconomicus ebben a világban soha nem lehet igazán független és mindig manipulálható, mert csecsszopóként csüng az árun, az elosztáson. A javak megszerzése és birtoklása körüli mindennapos küzdelemben végképp kiszolgáltatottá válik. Az .^(’’-koordináta mindkét végén egyformán. A homo habilis azonban nemcsak azért, mert kevesebbel is beéri, hanem elsősorban azért, mert élete értékeinek nem a birtoklást és az előnyöket, a szolgáltatásokból való részesülésének minőségét és mértékét, hanem a saját alkotó tevékenységét és önépítését tartja, sok319 Megjelent: Ökológiai kapcsolatok. Szerkesztette: Endreffy Zoltán-Kodolányi Gyula. Népművelési Intézet, Budapest, 1984. 358
