Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Kegyelmi pillanat - Monor
ek köréből került ki, Csurka István és Csoóri Sándor, a polgári radikálisokat Kis János, a közgazdászokat Bauer Tamás képviselte. A négy előadás megpróbálta felölelni a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdések körét, így végeredményben a magyar társadalom látleletét formálta meg. Az előkészítők megegyeztek abban, hogy a tanácskozás menetrendjének betartása, illetve a vita elhúzódását megelőzendő, csak 45 főt hívnak meg. A résztvevőknek egyharmada került ki a nemzetépítő demokraták köréből. Az alábbiakban ismertetésre kerülő dokumentum Csurka István előadása a mo- nori tanácskozáson, amely részletes és konkrét áttekintését adta az 1945 és 1956 utáni magyar társadalmi fejlődésnek, és meghatározta az előrelépés lehetséges irányait. Csurka úgy vélte, hogy 1956 után létrejött egy sajátos kompromisszum a társadalom és a hatalom között, mely a nyolcvanas években is fennáll, de azt át lehet és át kell alakítani. A rendszerkritikus ellenállást át lehet formálni valódi rendszerellenzéki programmá, ám ez nem lehet pusztán teoretikus ajánlás a társadalom felé, hanem konkrét cselekvési program megalkotására van szükség. A nemzetiek a nyolcvanas évek közepén építkezést, a polgári radikálisok szembenállást és erodálást ajánlottak a társadalomnak. A monori tanácskozás egyértelművé tette az utak különbözőségét, és annak felismerését is, hogy mind a stratégiai célok, mind a taktikai eljárások eltérőek a két tábor között. A nemzeti demokraták 1985 nyarán rendelkeztek egy legális, civil szervezettel, a Bethlen Gábor Alapítvánnyal, mely a nemzeti kisebbségek jogvédelme mellett a nemzeti sorskérdések széles palettájának bármely területén megnyilvánulhatott, véleményt nyilváníthatott, anyagi és erkölcsi forrásai, tekintélye és hiteles megszólalásai voltak. Fel tudta mutatni azokat az alternatív értékeket, s az azt megjelenítő személyeket, akiket addig a politika nem engedett a nyilvánosság elé, és a civil szervezet elismerésén keresztül példaként tudta állítani a társadalom elé. Bár nyilvánossági fórumuk egyelőre nem volt - a Hitel engedélyezése még húzódott —, ám a kisebb folyóiratok, a vidéki közéleti lapok rendszeresen hírt adtak az Alapítvány akcióiról, közölték a nemzetiek cikkeit, tanulmányait. Monoron szűk körű megbeszélés zajlott. A vita, az elhangzott előadások, aránylag jó értékelést adtak az ország állapotáról, de nem alkottak cselekvési programot. 337
