Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

PB határozat a 19-ek leveléről

A hozzászólások sorában Szűrös Mátyás amellett érvelt, hogy a tizenkilencek együtt kapjanak választ, mivel a párbeszédet közösen kezdeményezték, Kádárnak írták a levelüket és korrektek maradtak, nem nyilatkoztak a tárgyalásról sem itthon, sem külföldön. Mások, mint például Maróthy László, külön kívánta választani azok­nak a körét, akikkel lehet tárgyalni és elítélte azokat, akik tevékenységükkel, alkotá­saikkal túllépték a megszabott határokat, mint például Nagy Gáspár. Aczél György halogatni próbálta a döntést, a Bethlen Alapítvánnyal kapcsolato­san kitért arra, hogy a Kuratóriumba olyan személyeket javasoltak, akik a párt szem­pontjából elfogadhatatlanok: „Az alapvető elvi vita, ami a 19 emberből mondjuk 2-3 embernél van, az körülbelül az, [hogy] itt néhány embernek az a véleménye, hogy semmiféle nemzetiségi kérdés nem lenne, ha nem lenne szocializmus a világon. [...] Azok a dolgok, amiket itt kértek, azoknak egy része olyan, hogy amúgy is megvolt, akárhogy hívjuk, pl. a magyarságkutatás tőlük függetlenül is megvolt, vagy mint ahogy egy Bethlen Alapítvány is mindaddig, amíg ebből egy ellenséges jellegű egye­sületet nem akartak csinálniBár a vita során összeütköztek a PB-n belüli ellentétes álláspontok, azonban a döntés az előterjesztésnek megfelelően - a beadványt benyúj­tók szempontjából - többségében pozitív volt. 1985. január 14-én Aczél György és Katona István tájékoztatta az aláírókat a döntésekről. Jelzés értékű, hogy Nagy Gáspárt erre a megbeszélésre nem hívták meg. A Politikai Bizottság döntései sikert és kudarcot is jelentettek a nemzetépítő de­mokraták számára. A Bethlen Alapítvány esetében láttak lehetőséget egy közös ál­láspont kialakítására, s ennek megfelelően az Alapítvány 1985-ben megalakult, ám a lap kérdésében nem látszott lehetőség a megegyezésre, s a Hitel majd csak 1988-ban fog elindulni. Az Erdély története kötet, ha csúszással is, de 1986-ban megjelent, sikernek könyvelhető el a tankönyvek felülvizsgálatára vonatkozó határozat s a Szé­chényi Könyvtárban létrehozott kutatócsoport. A koordinációs bizottságra vonatko­zó javaslatuk elutasítása érzékenyen érintette őket, de legalább tudomást szereztek arról, hogy november 1-jén operatív bizottság alakult a párt TKKO, Külügyi, vala­mint Agitációs és Propaganda Osztálya, illetve a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselőiből, s bár a nyilvánosság elől elzárt csoportként mű­ködött, de a későbbiekben ennek munkájába esetenként be tudtak kapcsolódni. 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom