Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Megbeszélés Aczél Györgynél

Kiss Ferenc válaszul azt hangsúlyozta, hogy szakadék van az írott szövegek, a tankönyvek és a tapasztalatok között, amivel a fiatalok rendelkeznek.

Kovács István ezt azzal egészítette ki, hogy el kell érni, hogy belső igény legyen a szomszédos országok népei irodalmának megismerése.

Kiss Ferenc visszakérve a szót, azzal folytatta, hogy a felsőoktatásban egy sor kedvező folyamat indult el, de a kézikönyvek még 15 évvel ezelőttiek és az akkori szemléletet tükrözik. Példa gyanánt a Magyarország története kézikönyvet emelte ki, amelyben nincsenek trianoni térképek.304 Ezek nélkül pedig nem érthető a fiatalok számára, hogy azok a nemzedékek, amelyek a kétségkívül bűnös háborúban részt vettek, miért mentek bele a háborúba.

Bakos István elvtárs felvetette, hogy a szomszéd népekkel való kapcsolatok ápolása érdekében baráti társaságokat kellene létrehozni.

Fekete Gyula hangsúlyozta, hogy a szomszédos országok értelmiségével kellene és lehetne is kapcsolatot építeni, nemcsak diplomáciai szinten.

Csoóri Sándor azzal egészítette ki ezt, hogy ezt a megindítandó új lap szolgálhatná eleven módon.

Für Lajos a Magyarságtudományi Intézet kérdését vetette föl, megemlítve, hogy 4 éve tett javaslatot erre.

Aczél elvtárs válaszul elmondta, hogy Agit. Prop. Bizottság-i határozat van rá, és ősszel a Széchenyi könyvtár keretébe kutatócsoportként kezdi meg munkáját.305 Majd röviden összefoglalta a beszélgetést.

Nyugtázva, hogy a levélben megfogalmazott gondokat a vezetés ismeri, megismételte, hogy a beadvány hangja tisztességes, lehetővé teszi a gondok megoldásának keresését. A beszélgetésnek ezt a részét lezárva rátért a nemzetiségi kérdés megítélésének történelmi fejlődésére.

304 Magyarország története 8. kötet. 1919-1945. Szerzők, szerkesztők: Juhász Gyula, Pach Zsigmond Pál, Ránki György, Hajdú Tibor, Berend T. Iván, Tilkovszky Lóránt. Akadémia Kiadó, Budapest, 1976.

305 A magyarságkutató csoportot végül a Széchenyi Könyvtár keretében hozták létre, 1986-ban. Igazgatója az ígéretekkel szemben nem Für Lajos, hanem Juhász Gyula lett. A csoportban dolgozott Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Tóth Pál Péter is.

317