Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Megbeszélés Aczél Györgynél

selői és operatív feladatokat látna el. Körülötte széles tanácsadói testületet kellene létrehozni, vagyis egy kettős bizottságnak kellene létrejönnie.

Sinkovics Imre elmondta, hogy szerinte stratégiára és határozott állásfoglalásra lenne szükség a politikai vezetés részéről. Az országban meg van a bizalom a politikai vezetés iránt, de világos állásfoglalás híján a társadalom gondolkodása megoszlik nemzetiségi-kisebbségi kérdésekben. Egyfelől közömbösség tapasztalható, másfelől a rosszul tájékozottság, ami különösen heves vérmérsékletű fiataloknál okozhat problémát. Könnyen meg lehet kapni az ellenzéki jelzőt. A mi jóléti társadalmunk a közösségi aktivitás csökkenése irányába hatott. Ez a tendencia párosulva a tájékozatlansággal, sok értelmesebb célra hasznosítható energiát terel tévútra. Ilyen okok miatt növekszik az alkoholizmus, az öngyilkosságok száma, stb. Világos állásfoglalásra van szükség, hogy jobban érezzék az emberek az egy testhez, egy fejhez tartozást.

Csurka István azt hangsúlyozta, hogy a javaslataikkal a társadalmunkban kibontakozott reform folyamatokhoz kívánnak kapcsolódni, azt kívánják előmozdítani. Egy olyan intézmény, mint a tervezett bizottság, illetve ennek nyilvános, államilag elismert létesítése az emberek számára erőt adna. Létrehozását a reformok sorába kellene illeszteni. A Magyar Népköztársaságnak ma kétségtelenül van nemzetközi tekintélye: ez a tekintély a dolgozó magyar nép és a politika eredménye. Ezzel kiáltó ellentétben áll a határainkon túl, elsősorban az Erdélyben élő magyarság helyzete, s ez a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét is beárnyékolja. Az erdélyi magyarság helyzetét ma leginkább a hitleri „endlösung”-gal lehet jellemezni. Kiáltó az ellentmondás a magyarságnak a határainkon belüli illetve a határainkon túli helyzete között. Amikor az ország ilyen jó helyzetben van, ne szalasszuk el a lehetőséget. Ne nézzük tétlenül, mi történik 3-4 millió magyarral a szomszédos országokban.

Fekete Gyula arról beszélt, hogy a jelenlévők és a közvélemény is tud arról, hogy történnek állami és pártdiplomáciai erőfeszítések a határon túli magyarság érdekében. A közvélemény azonban a tárgyalások tartalmát nem ismeri, csak az eredményt, a romló helyzetet látja. Fel kell tenni a kérdést: van-e szubjektív oka a tárgyalások eredménytelenségének? Ezt is meg kellene nézni. Javaslataik azonban elsősorban belpolitikai jellegűek. Idehaza is sok mindent lehetne tenni összhangban az internacionalista politikánkkal. Ami a probléma súlyát illeti - végül is 3-4 millió emberről

310