Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
A nemzeti demokraták látlelete a nyolcvanas évekről
gek kibontakozásában az, hogy nincs egyetlen nagyhatalom, vagy szuperhatalom, amely egyedül, másokra való tekintet nélkül is vállalkozhatna a világ közvetett vagy közvetlen igazgatására, s figyelmen kívül hagyhatná akár csak a legkisebb nemzetek létét és nemzeti szempontjait is. Bármennyire erőteljesek és szükségszernek is az egy-egy nagyhatalom körül szerveződő tömbökön belül a gazdasági és katonai érdekeken alapuló egységesítési szándékok, látni való, hogy ezzel párhuzamosan erősödnek az egyes országok saját érdekeiből fakadó külön törekvések is, az önálló belpolitikai rend és gazdaságirányítási rendszer kialakításában, a saját anyanyelv és kultúra kiteljesítésében, a saját gyökerek felkutatásában és ápolásában, de a tömbön kívüli kulturális és kereskedelmi kapcsolatok szorgalmazásában is. E jelenségek a nemzeti integritás féltésére és megőrzésének szándékára mutatnak, részint a saját jelleg hang- súlyozása, részint a kapcsolatok tágítása, többoldalúságának kialakítása révén. A kapcsolatok ilyen szélesítésén és sokrétű gyarapításán való munkálkodás korántsem csupán gazdasági kényszerűség következménye és semmiképpen sem a nemzeti keretek oldódásának a jele. Azt mutatja inkább, hogy az egyes országok egy tágasabb játéktér kiépítésében, egy többtényezős kapcsolatrendszer kifejlesztésében több biztosítékot látnak a maguk megtartására, viszonylagos függetlenségük megőrzésére. A világpolitikai játéktéren - vagy mondjuk inkább így, küzdőtéren - nemcsak a tömbök vannak jelen a maguk diplomáciai, gazdasági és katonai eszközeikkel, hanem jelen van itt mindig a nemzeti szempont is, jelen vannak a nemzetek a maguk külön érdekeivel, s mindenekelőtt túlélési szándékaikkal. Kis országok, vagy fiatalabb államalakulatok szükségképpen mélyebben és drámaiabban élik meg ezt a harcot, több szorongással és idegesebb igyekezettel. A kormányzati politika szintjén a világpolitikai helyzetnek ezzel a sajátságával is számolni kell. Ha most már a szocialista világrendszer, s ezen belül Magyarország és szűkebb környezete fontosabb tényeit nézzük, a nemzet helyzete és az ennek megfelelően alakult nemzettudat illetve nemzeti helyzettudat oldaláról, akkor nagy vonalakban az alábbi - egyébként ismert - tényeket érdemes talán rögzíteni. Azon túl, hogy a második világháború lezárását követően erősödött meg igazán és vált világpolitikai hatalommá a Szovjetunió; hogy ennek következtében viszonylag gyorsan létrejött a szocialista világrendszer; hogy Kína szocialista nagyhatalom lett, 273