Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
A nemzeti demokraták látlelete a nyolcvanas évekről
A NEMZETI DEMOKRATÁK LÁTLELETE A NYOLCVANAS ÉVEKRŐL 1983 decemberében született meg az az összefoglaló tanulmány, amely a hetvenes évek második felének és a nyolcvanas évek elejének válságjelenségeire hívta fel a figyelmet. Az előzőekben már olvasható volt Kiss Ferencnek a hetvenes évek elején írott összegzője, amely a hatvanas éveket tárgyalta. Bíró Zoltán Kiss Ferenc gondolatmenetét követve tárta fel mindazt, ami az azt követő évtizedben történt, illetve ami nem történt. Bíró Zoltán a hetvenes évek elejétől kezdve rendszeres résztvevője volt a Rózsadomb étteremben zajló beszélgetéseknek. Személye több szempontból is tüske volt a művelődéspolitika irányítói szemében. Irodalomtörténészként rendszeresen publikált vidéki folyóiratokban. A Népi-nemzeti kultúra a szocialista társadalomban című, a Tiszatáj 1977. júliusi számában megjelent írásával vívta ki először maga ellen a rendszerhű irodalomkritikusok haragját. „ T. Bíró Zoltán cikkében csakúgy csapkodnak a haragos villámok a kozmopolitiz- mus, a „szupranacionalizmus”, a „felszínes európéerség” és a hasonló — valóban elítélendő - jelenségek körül. Közben egyetlenegy elítélő, megbélyegző szava sincsen a nacionalizmus mai formáiról. Tényleg úgy gondolja, hogy ezek nem léteznek.Bíró valóban úgy gondolta; a nemzetiek törekvéseinek semmi köze a nacionalizmushoz. 1983 végével felmondták munkahelyét az Irodalmi Múzeumban. A vád a Tiszatájban megjelent két írásának hangvétele és tartalma volt. Az egyik az előbbiekben már közölt Csoóri Sándor esszéiről készült kritikája, a másik pedig az 1981- ben Németh Lászlóról írott, A minőség próféciája című tanulmánya volt. A közvetlen kiváltó ok mégis a Forrás című kecskeméti folyóirat 1982 novemberi számában megjelent Magyarok: szorongok és békédének. Vázlat Illyés könyvének értelmezésé- 293 293 E. Fehér Pál: Kulturális jegyzetek. Népszabadság 1977. július 31. 9. o. 268
