Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Az új nemzedék színrelépése

AZ ÚJ NEMZEDÉK SZÍNRELÉPÉSE

Csoóri Sándor 1968-as próbálkozását, hogy írói egységfrontot hozzon létre egy téves politikai döntés elleni tiltakozásul, sokáig nem felejtette el a hatalom. Kiss Ferenc naplójából tudható, hogy még a hetvenes évek közepén is befolyásolta Aczél György viszonyulását Csoórihoz az 1968-as, addig példanélküli kezdeményezése.20 21 Csoóri egyébként is sokszor került konfliktusba a politikai vezetéssel. Ahogyan Kis Pintér Imre megfogalmazta 1970-ben az Alföld hasábjain: „Csoóri Sándor a mai magyar irodalomban: magatartás,m A hatvanas években írt szociográfiái (Tudósítás a toronyból, Kubai napló, A költő és a majompofa) minden alkalofnmal kiemelt figyelmet kaptak a rendszerhű kritikusoktól.

„Költő vagyok, nem tudom és nem is akarom a mindenáron való túlélés logikája szerint elképzelni az életemet, se belegabalyodni, se beledögleni nem akarok a megalkuvások kényszereibe. Hitem szerint a katonai és politikai logikával szemben léteznie kell valamiféle emberi logikának is, mert az ember sokkal több annál, mint a történelmi tények és társadalmi viszonyok összessége”- adta közzé Csoóri Sándor hatvanas évek elején mondott szavait Kosa Ferenc Csoóri temetésén.22 Héra Zoltán alábbiakban idézett kritikájában „nyughatatlan” költőnek nevezi Csoórit. Maga sem tudja, .mit kezdjen esszéivel. Azok szépen megírtak, pontosan fogalmaznak a társadalmi sorskérdésekről, de ott rejtőzik bennük a kritika, az emberi sorsokat és tragédiákat elfedő ideológia tagadása, amire a Népszabadság kritikusa csak azt tudja megfogalmazni, hogy Csoóri „gyanakvó” természetű alkotó is egyben.

20 Kiss Ferenc i. m.: 101. o.

21 Kis Pintér Imre: Bizonyosság vagy bizonytalanság? Alföld\ 1970. szeptember, 60. o.

22 Kosa: Az igazmondást választotta menedékül. Tudósítás Csoóri Sándor temetéséről. MTI. 2016. szeptember 21.

23