Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Ellenzéki szerepkörbe szorítva

retben, mind elméletileg alulmaradtak a vitában a többoldalúan hátrányos helyzetű csoportoktól rendezett konferencián, s kiderült az is, hogy karitatív célkitűzéseik és anyagi lehetőségeik kisszerűek az állami, a tanácsi szervek szociálpolitikai tevékeny­ségéhez képest, a SZETA voltaképpen kénytelen volt feladni eredeti céljait, és tevé­kenysége fokozatosan lengyel szolidaritási akciók felé tolódott el. E kezdeményezé­sek szélesebb körű visszhangot nem váltottak ki. Hatásukat a Magyar Vöröskereszt gyűjtése, az ehhez csatlakozó társadalmi szervek és az egyházak akciója és a megin­dult gyermeküdültetés szintén erősen korlátozza. 2. Az ellenséges-ellenzéki csoportok új szervezetek létrehozására, új tevékenységi formák intézményesítésére irányuló többi korábbi próbálkozását - munkaközvetítő iroda, tudományos kutatók egyesülete - ugyancsak sikerült politikai, államigazgatási eszközökkel korlátozni, illetve meghiúsítani. A Politikai Bizottság határozata végrehajtásának ezek az eredményei azonban az ellenzéki, ellenséges csoportok tevékenységét csak részben tudták korlátozni. A bo­nyolultabb külső és belső viszonyok az ellenzéki csoportok számára kedvezőbb felté­teleket teremtettek. Munkánk fogyatékosságai, esetenként az egységes és következe­tes fellépés hiánya miatt az ellenzéki megnyilvánulásokkal szemben csak részleges eredményeket tudtunk elérni. A határozat végrehajtása során a területi pártszervek és az állami irányító szervek többnyire elsősorban a direkt ellenzéki fellépésekre kon­centráltak, s ugyanakkor nem foglalkoztak elég átfogóan azokkal a területekkel (egyetemek, színházak, irodalmi folyóiratok, sajtó), ahol a leginkább érzékelhető az ellenzéki nézetek hatása. Az ellenzéki-ellenséges megnyilvánulások elleni határozottabb fellépést egyes te­rületeken saját munkánk gyengeségei is akadályozták. A lassúság, az erélytelen, kö­vetkezetlen fellépés, számos, évek óta rendezésre váró, valós probléma megoldásának halogatása (pl. egyetemi-főiskolai ösztöndíjak, honoráriumrendezés), a megérett személyi kérdések rendezésének elodázása fontos kulturális intézmények élén a párt politikájának hitelét, a bizalmat rendítheti-rendíti meg egy-egy fontos területen. Az egyetemi-főiskolai hallgatóság egy része a vontatottan, illetve következetlenül folyó felsőoktatási reform következtében elégedetlen a felsőfokú intézmények okta­215

Next

/
Oldalképek
Tartalom