Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Ellenzéki szerepkörbe szorítva

kulturális intézményrendszert és a nemzeti kérdés toleráns kezelését elfogadta, ám a párton belüli vitákat és frakciókat helytelenítette.266 267 Pozsgay szerepe a nyolcvanas évek elején növekedett, ám művelődési miniszter­ként lehetőségei korlátozottak. 1980 szeptemberében még beterjesztette a Politikai Bizottságnak a Bethlen Alapítvány tervét, de döntést nem tudott kicsikarni az ügy­ben. Az 1981 decemberében megrendezésre került írószövetségi közgyűlés előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az Írószövetség „hatalomnélkülisége” miatt növekvő elégedetlenséggel kell számolni. A közgyűlésen a „nemzetiségi kérdés, a népesedési helyzet, az alkoholizmus, az öngyilkosság, ill. a (részben e kérdésekkel kapcsolatos) publikációs korlátozások demagóg, sőt akár nyíltan ellenzéki hangoltságú felvetésé­vel, valamint az irodalmi műhelyek irányza tónkén ti szerveződésére vonatkozó javas­latokkal" kapcsolatos hozzászólások várhatók.26,Meghívottként ott lehetett a PB 1982. március 30-i ülésén, ám érdemi befolyással nem bírt a döntésekben. A PB ülésén Kádár elutasította az árnyalt megfogalmazásokat. Ellenzékinek nevezte azo­kat, akik a fő kérdésekben egyetértenek a párttal, egyes részletekben vannak javasla­taik, de a szocializmus keretei között képzelik el a jövőt. Ellenségnek nevezte ugyan­akkor azokat a csoportokat, akik megtagadták a szocializmus rendszerét és annak megváltoztatását hirdették meg Magyarországon. Kádár szerint a feladat „leszámolni az ellenséggel, elszigetelni az ellenzékieket, megnyerni az ingadozókat. ” „Egyébként, amit mi adminisztratív intézkedésnek hívunk, az adminisztratív, de nem mind belügyi. [...] Rámenni, egyszerűen rámenni, az istenit az anyjának, hát ezt mindenütt a világon csinálják, és ez még nem is adminisztratív intézkedés, kel­lemetlenkednek nekik, no, mert már harmadszor veszik el a hajtási igazolványt, vagy mit tudom én, mi a rossebet, hát miért nem lehet ezt megcsinálni? Lakást is megál­lapítják, hogy életveszélyes, átteszik szükséglakásba. [...] Ennek egymillió módja van, amit úgy hívnak, kellemetlenkedni kell nekik. ’268 - hangzott el a március 2-i ülésen Kádár indulatos kifakadása, mely jelezte, szűkül a párbeszéd lehetősége. 266 Király István: Napló 1956-1989. Magvető Kiadó, Budapest, 2017. 627. o. 267 MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1981. november 17-ei ülés jegyző­könyve, 11. MOL M-KS 288-41/376. ő. e. 268 MSZMP PB 1982. március 2-i ülés jegyzőkönyve. MÓL. 288. f. 5/848. ö. e.) 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom