Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

A Bibó emlékkönyv

kifejező akciók után most közvetlenül belpolitikai kérdéseket, sőt, a hatalom és a párt politikai fővonalának alapkérdéseit - szocialista fejlődésünk értékelése, az egypárt- rendszer, az 1956-os ellenforradalom értékelése, a Szovjetunióhoz való viszony stb. - állítják előtérbe. A lengyelországi események és a lengyel válság elmélyülése ezeket a kérdéseket még aktuálisabbá tették számukra, s amennyire azt újabb — elsősorban a lengyelországi helyzetet kommentáló - nyilatkozataikból meg lehet ítélni, a lengyel ellenzék taktikájának eddigi sikerei egyértelműen további politikai radikalizálódásuk irányába hatottak. E nyilatkozatok tanúsága szerint a Bibó emlékkönyv ismertetett tematikájához képest is van elmozdulás: fokozatosan előtérbe állítják a szakszerveze­tek problematikáját, az egyház szerepét és a magángazdaság jelentőségét a mezőgaz­daságban. A lengyel események alapvető tanulságaként pedig az állam és a társada­lom megosztottságának, kettősségének tudatosítását, a hatalomtól független auto­nóm szervezetek mozgalmak, irányzatok jelentőségét hangsúlyozzák mint a politikai pluralizmus megteremtésének legfontosabb feltételét. 8. A Bibó emlékkönyv kéziratát a Gondolat Könyvkiadó januárban visszaadta Donáth Ferencnek. Várható, hogy a kötet szervezői - a kézirat elutasítását hivatko­zási alapként felhasználva — a „második nyilvánosság” /szamizdat, illegális kiadvány/ vagy valamely nyugati ellenséges orgánum /Szabad Európa Rádió, Magyar Füzetek stb./ keretei közt teszik hozzáférhetővé a kötetet. A szamizdatként való terjesztéshez a feltételek máris biztosítottak: a kéziratot több tucat példányban másolták le /gépelés útján/, s a szervezők valamennyi szerzőnek ígértek egy-egy példányt /a gé­pelést a szerzők pénzadakozásából fizetik/.233 Donáth Ferenc közlésén kívül a Bel­ügyminisztérium is megerősítette, hogy a kézirat kikerült Nyugatra. A kötet létezé­séről, szerzői gárdájáról, tartalmáról már jelentek meg nyugati lapokban pontatlan, a kéziratot nem ismerő szerzőktől származó híradások. Ha a kézirat Nyugaton publi­kálásra kerül, az új helyzetet teremt, s ez meg fogja osztani a szerzőket. Osztályunk képviselői az elmúlt hetekben beszélgettek a kötet néhány szerzőjével - Niederhauser Emillel, Németh Lajossal, Szűcs Jenővel, s a szerzők között található két párttaggal: Bojtár Endrével és Bertalan Lászlóval -, s e beszélgetések alapján feltételezhető, 233 A legnagyobb összeget, 5000 forintot Illyés Gyula fizette be a sokszorosításra. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom