Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Az első hivatalos intézmény

tömérdek pénzt, s nekem, mint az Alapítvány fejének átadják ezt az összeget, én pedig, mint Kossuth pénztárnoka annak idején, lelépek vele nyugatra. Ha másként nem, így bizonyára irigyelt történelmi alakja lehetnék a hazának... ’m Azon helyben megegyeztek abban, hogy az Alapítvány kezdeményezői olyan tekintélyes személyek legyenek, akik életútjukkal és következetes kiállásukkal jelképezik a célkitűzéseket és kellő súlyt adnak az intézmény elismeréséhez. Illyés ragaszkodott ahhoz, hogy az alapítók között ott legyen Németh László és Kodály Zoltán özvegye, a két - már sajnos eltávozott - nemzeti nagyság szellemének képviseletében. Amint minden szilveszterkor, úgy 1979 évfordulóján is Németh Ellánál, az író özvegyénél jött össze a nemzeti demokraták társasága. Itt született meg az Alapít­vány kezdeményező levele, melyet elsőként Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánná és Csoóri Sándor írt alá. Az elkövetkező hetekben még további hatvanöt aláírás került a dokumentumra, melyet 1980 húsvétján, 1980. április 14-én Bakos István személyesen kézbesített Pozsgay Imrének az akkori Művelődési Miniszternek. Pozsgay két nap múlva, április 16-án, feljegyzést készített (mellékelve a kezde­ményező levelet) Aczél György számára, melyet másolatban elküldött Óvári Miklós­nak is. A kérelem engedélyezésének politikai mérlegeléséhez felhívta Aczél figyel­mét, hogy jogilag nem kifogásolható a kezdeményezés, mert magánszemélyek is indítványozhatják szervezet létrehozását, hangoztatta, hogy a levélben kifejezett szándék tisztességes és támogatható, illetve, hogy az aláírók a magyar szellemi élet kiválóságai, akik nem tiltakoznak, hanem konstruktív javaslattal állnak elő. Figyel­meztetett rá, hogy a politika számára ez a kezdeményezés egy lehetőség az együtt­működésre. „ Öngól lenne a beadványt politikai nyomásként felfogni és aláíróit ellen­zéki magatartással vádolni. (Még akkor is, ha akad köztük valódi ellenzéki is!)’lw Hiába volt azonban a sietség, Aczélék nem támogatták az Alapítvány létrejöttét, csak augusztusban került a Politikai Bizottság elé a kérelem. A döntés: elutasítás. 218 219 218 Csoóri Sándor: Elveszett utak. Nap Kiadó, Budapest 2003. 166. o. 219 Alapítvány a nemzet javára. A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada. 1980-2005. összeállította Bakos István, Szécsi Árpád tanulmányával. Püski Kiadó-Bethlen Gábor Alapítvány2005. 158. o. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom