Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

A harmadik generáció jelentkezik

erőszakos fellépéséiből eredtek, kezdetektől fogva értelmetlennek ítélték a hivatalos intézményi keretek felhasználását céljaik elérése érdekében. Lezsák Sándor 1969 óta tanított Lakiteleken, a helyi Művelődési Ház népműve­lője, a színjátszó csoport vezetője volt. Lezsák elsősorban Ilia Mihály, a Tisza táj volt főszerkesztője révén került kapcsolatba a nemzeti demokraták csoportjával. Összejö­vetelek, nemzetközi költőtalálkozók szervezésével hívta fel magára az állambiztonsá­gi szolgálatok, és az új szervezeti formákat kereső nemzetiek figyelmét. 1978 nyarára nagyszabású írótalálkozót szervezett, ám azt a helyi politikai vezetők megakadályoz­ták. Lezsák - ahogyan egy korabeli állambiztonsági jelentés tartalmazta „elképzelése mellett fanatikusan kitartó egyéniség" volt — nem vesztette el kedvét és 1979. május 18-19-ére ismét meghirdette nemzedéktársai összejövetelét egy irodalmi, szociográ­fiai konferenciára, melynek témájául a nemzeti önismerettel összefüggő kérdések megtárgyalását határozta meg. Elkerülendő az újabb betiltást, Lezsák Bíró Zoltán és Csoóri segítségét kérte, akik elérték Illyés Gyulánál, hogy elvállalja a találkozón való részvételt, így annak megrendezését — Illyés nemzetközi és hazai tekintélye okán - a helyi szervezetek már nem tudták megakadályozni. A FIJAK az írószövetség elnökségének jóváhagyását is megszerezte a találkozó megrendezéséhez. Az alábbiakban Illyés Gyula előadását, vagy inkább a találkozó résztvevői által felvetett kérdésekre adott válaszát ismertetjük. A találkozó légkörét már az első felszólaló, Buda Ferenc költő, meghatározta: „A haza fogalma nem fér meg az ál­lamhatárok között. Átszáll fölöttük, akár a törvényen kívüli madár. Mert a velem azonos anyanyelvűek egyharmada ott él, hal, túl a határokon. ”A nemzeti sorskérdé­sekről, a határon túli magyarok helyzetéről, a fiatal írók megszólalási lehetőségeiről, és sok-sok másról szó került a beszélgetések során. Mindenképpen fontos kiemelni, hogy mindez a megegyezés szándékával, az egymás gondolatai iránti toleráns figye­lem mellett zajlott. A nemzetiek harmadik nemzedéke megszerveződésének első állomása volt e találkozó. Illyés Gyula, Csoóri Sándor és a többi második generációs nemzeti demokrata je­lenléte biztosítékul szolgált arra, hogy az új intézmények kialakításával, a találkozók, konferenciák szervezésével új lendületet kaphat a mozgalom. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom