Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
tapintattal lehet előrehaladni, mindenki tudja, aki ezekben a kérdésekben jártas, bizonyára Komlós János is. (Kulturális szerveink jól tudják, hogy az 1969-től kedvezőnek mutatkozó tendencia megakadt: 1971-ben a magyar Koncertigazgatóság egyetlen kárpátaljai szereplésre sem kapott szerződést. Romlott e tekintetben film- és folyóiratexportunk helyzete is. Ezzel párhuzamosan az ötnapos kishatárforgalom lehetőségei is nagyon megromlottak, s a kocsival való utazás is egyetlen útvonalra korlátozódott.) Elprédált rokonszenvek Szégyen erről magyarázkodni, de hogy minden félreértést megelőzzek, jelzem: a „rokonszenv-övezetet” nem a román vagy a jugoszláv állam, nem a többségi népek ellen, hanem a kölcsönös megértés érdekében vélem erősítendőnek. Azt, hogy a magyar kisebbségek is nyernek vele, saját kultúrájuk őrzésében és ápolásában friss erkölcsi-szellemi erőforrásokhoz jutnak, s ez kedvezően hathat vissza az összetartozás-tudatra is, ezt szintén remélem. S e reményt titkolni semmi okunk, mert természetét nem a múlt, hanem a szocialista integráció perspektívája határozza meg. Jól tudjuk azonban, hogy ezt a rokonszenv-övezetet mennyi minden zavarja itt, a közelünkben is, Európa távolabbi országaiban pedig még sokan gondolkodnak rólunk az antant idők szellemében. Külön tanulmányt érdemelne annak bemutatása, hogy külképviseleti szerveink, kultúrattaséink, a Magyarok Világszövetsége mit tesznek annak érdekében, hogy a velünk rokonszenvezők tábora nőjön, erősödjön. Azt hiszem, keveset. Különösen a Magyarok Világszövetségére nézve vélem ezt érvényesnek, de arról sem tudok, hogy volna magyar intézmény a világon, amely az illető ország annyi tehetségét nyerte volna meg magának, mint például a budapesti Bolgár Kultúra. Pedig a mi lehetőségeink, a külföldön élő sok magyar miatt, jobbak. De ehhez a munkához erős hivatástudat, műveltség, találékonyság kellene, s hogy ezek mennyiben adottak, erről csak alapos felmérés után volna jogom határozottabb véleményt mondani. Van persze, amiről így is eleget tudok. Arról például, hogy a lengyelek vonzódása hozzánk, figyelmük irántunk erősebb, mint a többi szomszédoké. Ennek természetesen történelmi okai is vannak, kevesebbet kerültünk szembe egymással, mint a ro113
