Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

másik nép értékeit elvitató indulat —, teljesen hiányzik. Hogy például Stúrról úgy gondolkozzanak, mint Minác Eötvösről, el sem képzelhető. Szalatnay a legrosszabb esetben is liberális humanista. Egy életmű tanúsítja ezt. Kiss Gy. Csaba az ifjú szlavisták egyik legtehetségesebb képviselője. A Tiszatáj kitűnő lengyel számát, amelyet több lengyel lap, köztük a Trybuna Ludu a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok új fejezetének nyitányaként üdvözölt, ő hozta össze, ő szerkesztette. Minácról szóló bírálata is elvszerű, okos írás. Hogyan lehet őket így megbélyegezni? Megsértették a deheroizálókat meg az elvtelen meakulpázókat. S aki ezt teszi, azt E. Fehér Pál irgalmatlanul űzőbe veszi. E szenvedélye kényszeríti arra is, hogy Mináccsal szembenézzen. Korábban, amikor az Itt nemzet él című Minác-esszé166 megjelent, s nálunk is vita támadt körülötte, korántsem volt E. Fehér ilyen éber és harcra kész.

Ami pedig a Minác őszinteségét illeti, arról egy másik cikkében maga E. Fehér is elismeréssel ír. (Közös múlt, közös kérdések. Népszabadság. 1969. szept. 14.) Igaz, más kérdések kapcsán. A Népszabadság tudós kritikusa, Arató Endre azonban tágasabb érvénnyel is méltányolja Minác múltját, részvételét a németek elleni fegyveres küzdelemben, odaadó munkáját a mai Szlovákiáért, valamint azt, hogy Minác írásait „elemi” szenvedély hatja át, egymással összefüggő tényezőkként említi. (Milyen parazsat szít a Parázsfuvás? Népszabadság. 1970. dec. 25.) Olyan értékeket észlel Minác szubjektivitásában, amelyet szerinte a historikusnak is méltányolnia kell. És állást foglal Arató a „deheroizálás” kérdésében is, ebben sem E. Fehér oldalán: „Nyilvánvaló tehát a célkitűzés: a szlovákság öntudatra ébredésének hősi s a puszta létért folyó küzdelmét a modern nemzeti érzés ösztönzőjévé, részévé kell tenni. S itt sokkal inkább Mináccsal, mint azokkal a nyugat-európai tudósokkal értünk egyet, akik megmosolyogják a kelet-európai népek történetírásának, irodalmának ezt a törekvé166 Vladimir Minác: Itt nemzet él. Kultúrny zivot (Kulturális élet) hetilap 1965. október 15-i számában kezdte el publikálni több részes esszéjét. A pozsonyi Irodalmi Szemle szerkesztői válaszul két cikket jelentettek meg: Bábi Tibor, Itt nemzetek élnek és Gály Iván, Célunk csak a közeledés lehet címmel. Irodalmi Szemle, 1965. október.

167 Arató Endre: Milyen parazsat szít a Parázsfúvás? Népszabadság. 1970. december 25. 22.0.

104