Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé

Pált, Tamási Áront és Veres Péter jelölték meg a levélben. A folyóiratot 10 000 példányban tervezték megjelentetni. Püskiék nem tudhattak arról, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 14-ei ülésén már döntött arról, hogy milyen lapok indítását engedélyezik, s ezek között irodalmi lap szóba sem jöhetett.

Március elején Veres Péter Münnich Ferencnél járt, s a megbeszélésen többek között az irodalmi lapok megjelenéséről is szó esett. 1957. március 25-én írt levelében Veres érdeklődött Münnichnél, mert „...úgy éreztük, amikor eljöttünk Tőled, hogy az irodalmi és a szellemi élet normalizálódása jó úton van, és talán gyorsabban rendeződik, mint ahogy gondoltuk volna. [...] az irodalmi életben is történt egy és más. Szervezés alatt áll a Kortárs című havi folyóirat és a népi írók kérelmet adtak be egy Magyar írás című folyóirat engedélyezésére. Én úgy látom, e két folyóirattal, ha útnak indulhatnak, helyreállhat a normális irodalmi élet.”68

Veres Péter levelében tükröződött az a pozitív felfogás, hogy az 1957. március 15-én átadott Kossuth-díjak kitüntetettjeinek névsora egyben megegyezésre szóló felhívás is lehet. Az írószövetség 1957. januári elnökségi ülésein még arról volt szó, hogy a Kossuth-díjat nem kellene abban az évben kiosztani, mivel kialakulatlan még az irodalompolitika értékrendje, ám Kádárék a megosztás politikájának jegyében Kossuth-díjra javasolták Németh Lászlót, Borsos Miklóst, Fülep Lajost, Kodály Zoltánt, Medgyessy Ferencet, Molnár Antalt és Szabó Lőrincet is. A kitüntetettek számára adott volt a kérdés, elfogadják-e Kádáréktól a díjat, vagy sem. Németh László például csak abban az esetben volt hajlandó elfogadni, ha nem kell személyesen részt vennie a díjátadón. Végül felesége vette át a díjat, a vele járó pénzt pedig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárának adta. Szabó Lőrinc a díj átvételekor tervezett interjújára készülve az alábbi mondatokat fogalmazta meg: „Természetesen örülök a díjnak; engem azonban már inkább a további foglalkoztat, az, hogy művészi munka szempontjából hogyan lehetne általában kedvező atmoszférát elérni, teremteni. A kedvező légkörhöz megnyugvásra van szükség; nagyon nagy szükség! És szabadságra, függetlenségre, magyarságra, kulturálódásra! Szeretnék

Leveles könyv. Egy korszak töredékei, 1956-1988. Szerk. Horgas Béla - Levendel Júlia. Budapest, 2012, Liget Műhely, 195.

79