Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Visszavonulási kísérlet a kultúra bástyái mögé
December elején, az MSZMP értékelése után viszont úgy vélte, ki kellene alakítani a szellemi, kulturális ellenállás bástyáit. December 18-ára elkészült az irodalmi szövetkezet új alapító levelével, melyet utoljára Illyés és Tamási írta alá a december 28-ai írószövetségi közgyűlésen, ahol elfogadták Tamási Gond és hitvallás című kiáltványát. Tamási közismert nyilatkozatát 1956. december 2-án fogalmazta meg, s azt át is adta Münnich Ferencnek december elején, amikor Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Lajos és Erdei Sándor társaságában felkereste a belügyminisztert, kérelmezve egyrészt a letartóztatott írók szabadon bocsátását, másrészt átadva neki az írószövetség működési formájára vonatkozó javaslatukat. Az írószövetség elnöksége később megtárgyalta Tamási nyilatkozattervezetét, s azt a december 28-ai taggyűlésén ismertették és fogadták el az írószövetség hivatalos álláspontjának. „Hitünkben és népünk ismeretében mindenkit óvunk attól a téves ítélettől, hogy a szovjet fegyverek nélkül a szocializmus vívmányait kiirtotta volna a forradalom. Tudjuk, hogy nem. Mert a munkásosztály, a parasztság és a java értelmiség híve volt és változatlanul híve a demokrácia és a társadalmi szocializmus vívmányainak, melyeket nem elsorvasztani akart, hanem élővé tenni inkább. Élővé tenni, azaz a maga magyar testéhez szabni és nemzeti hagyományaink szellemével megtölteni”58 - fogalmazta meg Tamási az írók pátosszal teli stílusában mindazt, amit Bibóék a politikai és a diplomáciai nyelvezet szikár szavaival foglaltak össze a december 8-ai javaslatukban. A szövetség taggyűlésén 250 mellette, 8 ellene és 5 tartózkodó szavazat volt. Ellene szavazott: Vértes György, Madarász Emil, Lukács Imre, Balázs Anna, Rideg Sándor, Gereblyés László, T. Waldapfel Imre, T. Waldapfel Imréné, Petronay Margit. A nyilatkozatot elküldték a kormányzati szerveknek, a Rádiónak és a politikai lapok szerkesztőségeinek is, azok azonban nem reagáltak rá, nem jelentették meg. Indoka ennek, hogy Tömpe István december 31-én magához rendelte Veres Pétert, az írószövetség elnökét és Erdei Sándor főtitkárt, és közölte velük, hogy az ülés jegyzőkönyvét, valamint a nyilatkozatot nem sokszorosíthatják, nem terjeszthetik. 58 Tamási Áron: Gond és hitvallás. 1956. december 2. Autográf kézirat, a szerző birtokában van. 73
