Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Menteni, ami menthető
pártonkívüli emberekkel, akiknek a részvétele a kormány tevékenységében hasz„ »44 nos. A magyarországi eseményekben mindig jól tájékozott jugoszláv hírügynökség nem véletlenül szellőztette meg december 20-ai politikai jelentésében új kormánytagok esetleges szerepvállalását: „Igen kevés a száma azoknak, akik úgy vélik, hogy a gazdasági élet viszonylagos felélénkülése a politikai élet kibontakozásának és stabilizálódásának kifejezője. Ez legjobb esetben is csupán kezdete lehet a kibontakozás és stabilizálódás folyamatának. A kormány, amelyet az az elv vezérel, hogy először a rendet kell helyreállítani, és csak ezután lehet hozzálátni a politikai kérdések megoldásához, előreláthatólag a hét végén ismerteti részletesen programját. A programmal kapcsolatosan továbbra is hallatszanak olyan hangok, hogy Kádár János olyan új tagokkal akarja kibővíteni kormányát, akik más politikai pártokat képviselnek. így például emlegetik Kovács Béla, Erdei Ferenc és Farkas Ferenc, valamint a Nagy Imre-csoportból Szántó Zoltán és Lukács György nevét.”44 45 A nevek felemlegetése nem véletlen, felfogható a jugoszláv kormány bizonyos ajánlásának is. Kovács Béla a Kisgazdapárt elismert vezetője volt, aki szovjet fogságból szabadult, a Rákosi-korszakban nem kompromittálódott (ellentétben Tildyvel), tagja volt a koalíciós Nagy Imre-kormánynak, s kereste a kapcsolatot Kádárral. Farkas Ferenc a Petőfi Párt főtitkára volt, szintén tagja a negyedik Nagy Imre- kormánynak, a parasztság másik pártjának képviselője, közgazdász s a kibontakozási javaslatok egyik szerzője, a memorandumok aláírója, azaz kompromisszumkész szereplőnek látszott. Erdei Ferenc az örök visszatérő szereplő, aki bár mindvégig funkciót töltött be a Rákosi-korszakban, de tagja volt Nagy Imre kormányának is, s parasztpárti múltja, ugyanakkor mindenkori lojalitása elfogadható megoldásnak látszott. Kovács Béla vállalt volna szerepet, de feltételekkel. Varga Sándor visszaemlékezéséből megtudható, hogy csak abban az esetben vállalt volna szerepet, ha 44 Uo. 268. 45 A Borba a magyar helyzetről. MTI szigorúan bizalmas tájékoztatója. 1956. december 20., 5. 59
