Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Sötét fellegek gyülekeznek
SÖTÉT FELLEGEK GYÜLEKEZNEK Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. július 1-jén tárgyalta meg a Radios Katalin, a TKKO osztályvezetője által beterjesztett javaslatot, mely továbbra is ellenségesnek és ellenzékinek nevezett csoportok tevékenységével összefüggő kérdésekről szólt. Négy év elmúltával sok új és figyelmet érdemlő elem került be az előterjesztők, majd később a határozat szövegébe. Már a bevezetőben feltűnt két olyan megfogalmazás, amely már az elmúlt évi nemzeti demokratákkal történt tárgyalások, illetve egyeztetések hatására utalt. Abban a részben, ahol a társadalomban jelentkező problémákat sorolták fel, melyeket az ellenzék megpróbál kihasználni megnyilvánulásai során, megjelent a magyar kisebbség helyzetének romlására utaló félmondat is: „Az ellenséges-ellenzéki csoportok politikai törekvéseik és bázisuk szélesítése szempontjából igyekeztek tudatosan kihasználni a nemzetközi helyzetben az elmúlt években állandósult kedvezőtlen tendenciákat, a külföldi ellenséges szervezetek és propagandaközpontok fokozott támogatását, a nemzetközi munkásmozgalom vitáit, a szocializmus fejlődésében tapasztalható nehézségeket, a magyar kisebbség helyzetének rosszabbodását egyes szomszédos országokban, a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos társadalmi feszültségeket, egyes értelmiségi rétegek romló közérzetét.”349 Pártanyagban először fordult elő ilyen egyértelmű módon utalás a környező, azaz a szocialista országokban a magyar kisebbséget ért jogsértésekről. Ha direkt módon nem is, de indirekten bizonyos, hogy a nemzeti demokraták fellépése és a Bethlen Alapítvány működésének megkezdése hozzájárult ahhoz, hogy a párt elismerje az addig szőnyeg alá söpört tények valóságát. MSZMP PB az 1986. július 1-jei ülés jegyzőkönyve. MÓL 288.f. 5/972. o. e. 362
