Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Egy levél és következményei
zenkilencek, hogy elmennek Nagy nélkül is, mert az elindult párbeszédet nem akarták már az indulásnál felrúgni. Ugyanilyen indokok miatt mondott le írószövetségi titkári megbízásáról Nagy Gáspár 1985. március 12-én a nagyválasztmány ülésén. Nagy Gáspárnak a lemondását bejelentő beszédében elhangzott néhány mondat megvilágítja a nemzetiek talán túlzott, de a további reformok szempontjából véleményem szerint inkább objektív döntésének hátterét: „Amit nekem kellett elviselni, az sem volt csekélység — indokolta lemondásának hátterét Nagy Gáspár. - A módszerekről, nyílt és burkolt zsarolási formákról, őrülten hangzó telefonfigyelmeztetésekről nem beszélek. Az erőt kellett volna megsejtenem belőlük, de én csak a hivatal presz- tízsfitogtatását és gyengeségét konstatáltam. Viszont barátaim gyanúsítgatása, megfélemlítése, továbbá a szövetség zsarolása (600 tag zsarolása), elszigetelése, normális életének lebénítása s nem utolsósorban az ez év január 2-ai elnökségi ülésen elhangzott elnöki és főtitkári lemondások, amelyek »példakövető« pedagógiai célzatul szolgáltak - még ha zseniális tálalással a velem való szolidaritásként értelmeződtek is -, valóban együttesen löktek errefelé, s világossá vált: mi már itt aligha fogunk egy titkárságban szót érteni, s így dolgozni sem lehet tisztességgel.”345 Nagy a január 2-ai elnökségi ülésre utalt, ahol Hubay Miklós elnök és Jovánovics Miklós főtitkár jelentette be lemondását, melyet a Művelődési Minisztérium nem fogadott el. Nagy Gáspár lemondásával egyelőre elhárult a veszély az írószövetség feloszlatása és Irodalmi Tanács kinevezése elől, amely ekkor is és majd 1986-ban a következő írószövetségi közgyűlést követően is felmerült, s amely nem lett volna más, mint a szövetség állami ellenőrzés alá vonása. Nagy Gáspár visszalépése az írószövetség titkári posztjáról egy apró visszalépésnek látszott, melynek eredményeképpen a szövetség vezetősége is levegőhöz jutott, s más ügyekben is remélhettek eredményt a nemzeti demokraták. Nagy egyébként az év közepén engedélyhez jutott Bethlen Gábor Alapítvány titkára lett (a kultúrpolitika tiltakozása és ellenkezése ellenére), s abban a feladatkörben is eredményesen és sikeresen szervezte a nemzeti erők programjait. 345 Nagy Gáspár: Közelebb az életemhez. Szeged, 2005, Tiszatáj, 110. 352
