Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Stratégiai átalakulás a nemzeti ellenállás kereteiben
mokos által Köpeczinek írt válaszban felvetette, hogy az általuk elképzelt közéleti időszerűség nem tudná elviselni a havi folyóirat hosszú átfutási idejét, ezért ragaszkodnak a kétheti megjelenéshez. Köpeczi csak márciusban küldte meg válaszát a január eleji levélre, melyben megismételte, hogy kéthetente megjelenő lapra nincs technikai lehetőség, s értelmét, szükségét sem látja egy ilyen közéleti orgánumnak. Ekkor Illyés Gyula már második hónapja kórházban feküdt. Csoóriék az elutasító választ már nem közölték vele. Élete nagy terve, hogy a Magyar Csillag, a Válasz után újra lehessen egy nemzeti lapja a népi íróknak nem valósulhatott meg földi léte idején. Élete utolsó napjaiban letörtségét csak egy esemény tudta megtörni. Éelesége értesítette Für Lajost, majd Márton Jánost, hogy a Bethlen Alapítvány ügyében próbáljanak valami előrelépést tenni, mert úgy érezte, hogy az még lelkesítené Illyést. Felesége, Flóra asszony, április 11-én Pozsgay Imrét is felhívta telefonon, hogy segítsen az alapítvány ügyében, mert Illyés állandóan az iránt érdeklődik. Pozsgay ígéretet tett, hogy utánanéz. Két nappal elhunyta előtt Aczél is meglátogatta. Szíve 1983. április 15-én megszűnt dobogni. Illyés halálával a nemzetieket jótékonyan védő szellemi ernyő eltűnt. Az 1983-as év a búcsúzással telt, s persze az is kérdéses volt, ki veszi át Illyés után a nemzeti csoport szellemi irányítói szerepét. A búcsúztatások egyikében Pálfy G. István, Czine Mihály veje félreérthetetlenné tette, hogy Illyés szellemi végakarata mit tartalmazott. Az Illyést búcsúztató Tiszatáj számában ezt írta: „Legutóbb már szorongva mentünk hozzá. Épp a folyóirat ügyében. Szabad-e a nyolcvanadik születésnapon túl is tőle várni az erőt és az erélyt? Hol van a magunk ereje és biztonsága? O azonban eloszlatta a kételyeinket. »Amíg én élek...« - kezdte, és máris Veres Péterre, Németh Lászlóra kanyarodott a gondolata; a szándékra, hogy élete végéig azt a közös ügyet képviselje, mely mindhármójuknak a szívét nyomta. Nem engedi, hogy bárki félremagyarázza és bepiszkítsa őket. Azt is elmondta, kit tekint utódjának az ötvenesek közül. Ki a jelentős költő, zseniális publicista és egyben a legbecsülete330