Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Intézményesülő nemzeti ellenállás

ségi jogi kérdések szakértőjeként és a kommunista rendszerek, illetve azok vezetői­nek hiteles politikai elemzőjeként vált ismertté. A Bizottság a hetvenes évek végén kereste a lehetőségét, hogyan tud alapítvánnyá átalakulni, s a jogi képviselet mellett anyagiakkal is segíteni az erdélyi magyarságot. Veress Bulcsú tehát járatos volt ala­pítványi ügyekben - igaz az amerikai gyakorlatot és jogrendszert ismerte elsősorban, de itthon szerzett jogi doktorátusa révén hasznos tanácsokat tudott adni Csoóriéknak —, s emellett sok ismerőse is volt az amerikai politikában. Veress 1977- ben megszerezte az amerikai állampolgárságot, friss útlevele birtokában vízumot kért Magyarországra, amit meg is kapott. Itthon megkereste Csoóriékat, hogy miképpen tudnak együttműködni a magyar kisebbségek ügyében. Illyésnél is többször megfor­dult, Illyés becsülte szívóssága, szerénysége, józansága miatt. Illyés Gyula naplója szerint - bár nagyon beteg volt, egész karácsony alatt negy­ven fokos lázzal küszködött - megélénkült a látogatók önzetlensége, jóakarata, jóhi­szeműsége láttán. Megerősítette a kezdeményezés komolyságát Veress Bulcsú szak­értelme s kapcsolatrendszere is. Csoóriék azonnali beadványra gondoltak, s a kezde­ményezők nevében levél megfogalmazását javasolták, melyhez csatlakozókat tervez­tek gyűjteni. Illyés vállalta, hogy elsőként aláírja a levelet, azaz nevével, tekintélyével odaállt a kezdeményezés mellé. Még az Illyésnél folytatott beszélgetés során megegyeztek abban, hogy az alapít­vány szellemisége és az azt lehetővé tevő elődök előtti tisztelgés jegyében az első aláírók között Németh László és Kodály Zoltán özvegyeinek kézjegyét is elkérik, jelezve a két nagy gondolkodó jelenlétét az alapításban. Maga a levél a következőképpen hangzott: Négyszáz esztendővel ezelőtt született történelmünk kimagasló alakja, Bethlen Gábor. Emlékére egy róla elnevezett magánalapítványt kívánunk létesíteni. Bethlen Gábor — mint ismeretes - a három részre szakadt Magyarország érdekeinek erős várává építette Erdélyt. Fejedelemsége — békíthetetlennek látszó ellentétek közepette - a benne élő népek: vallások, nemzetiségek közös otthonaként védelmezhette a nemzeti füg­getlenség ügyét. A realitásokkal számoló felelősség s az elszántság, mellyel magasabb lehető­ségek felé vitte nemzetét; a tehetség, hűség és szívósság, mellyel magasrendű céljaiért küz­deni tudott, ma is hatékony példa lehet mindazok számára, akik a közösségi érdekű alko­313

Next

/
Oldalképek
Tartalom