Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Egy miniszter a helyén marad

elnök távollétében is. Remélte visszatérését, bár az is megfordult fejében, hogy a szovjet nagykövetségen letartóztatták Nagy Imrét. Ma már tudható, hogy pontosan mi is történt. Nagy Imre hangszalagra mondta beszédét, amelyet majd öt óra húsz perckor sugározni fog a Kossuth rádió, majd Losonczi Gézával a jugoszláv nagykövetségre menekült. Aznap éjszaka, éjfél tájékán ugyanis Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet tájékoztatta Szántó Zoltánt, hogy Tito elnök menedékjogot ad Nagy Imrének és kormánya tagjainak a jugoszláv nagykövet­ségen, amennyiben a szovjet csapatok újbóli támadása bekövetkezik. Szántó erről nem tájékoztatott senkit, hazament, lefeküdt aludni, s majd csak a hajnali, őt is elérő telefonhívásra ment be a Parlamentbe, s tájékoztatta az ajánlatról Nagy Imrét. Nagy és Losonczi tehát úgy indult el a Parlamentből, hogy tudták, nem a szovjet követség­re mennek - Nagy telefonon többször is tárgyalt a hajnali órákban Andropov szovjet nagykövettel, aki tagadta az invázió tényét -, hanem családtagjaik összegyűjtése után a jugoszláv nagykövetségen fognak megállapodni. Erről azonban nem tájékoztatták sem Tildyt, sem Dobit. Természetesen Bibónak sem volt tudomása róla. Bibó azt sem tudhatta, hogy Maiéter Pált és a tárgyaló katonai küldöttség tagjait - közöttük Erdei Ferencet is — még éjfél előtt őrizetbe vették Tökölön, illetve azt sem, hogy a szovjet inváziót felismerő Király Béla bejelentkezésére Nagy Imre meg­tiltotta a fegyveres ellenállást a katonai vezetésnek. Bibó azt sem tudhatta, hogy a szolnoki rádió hullámhosszán elhangzott közle­ményt - melynek végén Münnich azt mondta, hogy 1956. november 4. Budapest — egy ungvári katonai adó sugározta, melynek frekvenciáját a szolnoki rádió hullám­hosszára állították. Nem lehetett tudomása arról sem, hogy a közleményt a Kárpátal­jai Területi Rádió magyar nyelvű adásának egyik akkori szerkesztője, Sándor László olvasta mikrofonba Ungváron, azaz Kádár János akkor még nem is tartózkodott Magyarországon, majd csak november 4-én délután érkezett meg Szolnokra. Bibó azt feltételezte, hogy a szovjet támadás eredményeképpen a Rákosi-Gerő- féle vezetés tér vissza Magyarországra, s elkeseredve ennek víziójától, valamint a szovjet beavatkozástól, kötelességének érezte, hogy minden hatalmi eszköz nélkül, merőben demonstratív módon tartalmat adjon Nagy Imre utolsó bejelentésének, mely szerint a kormány a helyén van. Miután a szovjet tankok megérkeztek a Parla­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom