Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Válaszúton - a nyílt ellenállás korlátái

miája Kelet-Közáp-Európában. A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című Bibó- tanulmány margójára), Kodolányi Gyula (Megmaradni alkotó derűben). Kovács István („Határtalan” demokrácia), a történész Perjés Géza (Bibó István, a hivatali kolléga), Tornai József (Szellem és erőszak), Varga Domokos (Bibó István eszményei és a finn fejlődés útja) és Vargyas Lajos népzenekutató (Búcsú Bibó Istvántól). Azaz a szerzők egyötöde. Hiányzik Czine Mihály, Zelnik József, Bakos István, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Ilia Mihály és még sokan mások, akiknek pedig Bibó társadalomszemléletéről bőven lett volna mondanivalójuk. Egyeseket bizonyára a kötet illegalitásban való készítése, másokat a szerkesztőség összetétele tarthatott vissza, de voltak olyanok, akik nem kaptak felkérést a kötetben való megszólalásra. Az 1979-es és 1980-as esztendőben ugyanis történt még néhány olyan esemény, amely egyre jobban elválasztotta, semmint összeboronálta a rendszerellenzőket.

1979 őszén került sor az úgynevezett második Charta-szolidaritási akcióra. Az első akció 1977-ben volt. 34 magyar értelmiségi 1977. január 9-én bocsátotta ki szolidaritási nyilatkozatát a Charta 77 január 6-án letartóztatott szóvivőjének, Pavel Kohoutnak címezve. Az összesen két mondatból álló tiltakozó nyilatkozatban az aláírók szolidaritásukat fejezték ki a Charta 77 mozgalom tagjaival, letartóztatott vezetői mellett, elítélték „az ellenük gyakorolt repressziót”, és hangot adtak meggyőződésüknek, miszerint „az emberi és állampolgári jogok védelme egész Kelet-Európa közös ügye”.306 Az aláírók között a nemzeti oldal képviseletében ott volt Csoóri Sándor, de egyedül csak ő. Az aláírásokat szervezők Csoóritól azt is kérték, hogy Illyéssel is írassa alá, de ő ezt a kérést visszautasította, mert nem akarta Illyést kellemetlen helyzetbe hozni Aczélék előtt. Maga Csoóri is tudta, hogy aláírásával kellemetlenségek sorozatának néz elé, s valóban, demokratikus kiállása miatt fél évig megszakadt az akkor már gyümölcsözően alakuló kapcsolata Pozsgay Imrével. Az első Chartanyilatkozat valamiféle erkölcsi kiállás volt, s bár minden aláíró tartott a retorzióktól, komoly felelősségre vonások nem voltak, s a Csoóri-Pozsgay- kapcsolat is helyrezökkent.

306 MÓL 288f 11/4265. ő. e.

297