Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A Tiszatáj-ügy, s ami mögötte volt
zájárulás kizárólagos formája lenne.”272 A cirkalmas körmondat nem kevesebbet tartalmaz, minthogy nem lehetséges a nemzetközi érdeket, például a proletáriátus nemzetközi érdekét automatikusan nemzeti érdekké transzformálni, azaz kompromisszumot kell találni a nemzeti és a nemzetközi érdekek között. Kétségtelen, hogy a nemzeti oldal nem ismerte el a nemzetközi érdek primátusát sem, létjogosultságát sem, de egy ilyen megfogalmazásban, mely szerint sem a nemzeti, sem a nemzetközi érdek elsődlegessége nem fogadható el, első lépésként érdemesnek látszott belemenni. Az ortodox szemléletnél ez mindenképpen megnyugtatóbb álláspont volt. A beterjesztett javaslat azonban még ennél is továbbment a kompromisszum lehetséges útvonalán. Megfogalmazta, hogy a nyílt nacionalizmus vagy kozmopolitiz- mus ritkán mutatkozik meg átfogó ideológiaként, inkább aktuális ügyekben vált ki indulatokat mindkét felfogás esetében. Elismeri ugyanakkor, hogy „az esetek túlnyomó többségében hiba volna kifejezetten nacionalistának vagy kozmopolitának, »népinek« vagy »urbánusnak« bélyegezni”.273 A jelentés helytelennek minősítette az értelmiség körében jelentkező túlzott nemzeti érzékenységet, a polarizálódás veszélyét, de hozzátette, „megnyilatkozásai rendszerint kölcsönösen tartalmaznak indokolt elemeket, helyes felismeréseket is [...], az egyik az internacionalizmus elvének hangoztatása mellett tartja aggodalmasan napirenden a nemzeti problémákat, a másik a szocialista patriotizmust elismerve aggódik a nacionalizmus veszélye miatt”.274 Ilia félelmének tehát volt alapja, mert bár elismerte a készülő állásfoglalás létjogosultságát annak a személetnek, melyet az általa szerkesztett lap követett, ám abban már nem lehetett biztos, hogy a nemzeti érzület hangsúlyozását mennyire minősítik túlzottnak a Tiszatáj esetében. Bizonytalanságát fokozta Illyés Népszabadságain. megjelent cikke is, mert úgy érezhette, hogy maga Illyés is túlzónak tekintheti esetleg a Tiszatáj kiállását a nemzeti érdekek védelmében. A háttérben zajló eseményekről nem lehetett tudomása, de az ellenséges légkör és a támadások fokozódása, illetve 272 A Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus néhány időszerű kérdése c. dokumentumtervezet. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1974. június 26-ai ülés jegyzőkönyve, 15. MÓL 288. f. 41/197. ő. e. 273 Uo. 35. 274 Uo. 258
