Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Ellenségképre szükség van
cselekvés vállalásának szükségszerűségéig. Ezekben a filmekben nem magányos hősök, hanem a közösségre rátaláló, annak erejét felismerő hétköznapi emberek mutatkoznak meg. Filmjeikben más igazság és más történelemfelfogás jelent meg, mint amilyet a kommunista hatalom szeretett volna. Rendszeres témáik a hatalom döly- fösségével küzdő kisember sorsa, a kisebbségbe szorultak kiszolgáltatottsága, a közösséghez tartozás vágyának kifejezése. Filmjeik témaválasztásában és megvalósításában a magyarság nemzeteszményének elfogadása, a nemzeti hagyományok és értékek megjelenítése, a magyar kisebbségek jogfosztottságának bemutatása szerepelt. Csoóriék a XX. század második felének technikai lehetőségeit, a változó társadalmi szokásokat, a szabadság intézményi kereteinek kibővülését felhasználva teremtették meg az ellenállás kicsiny szigeteit a művészetben. A közösségi érzés szervezi irodalmi csoportokba a fiatal alkotókat. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán szerveződött meg 1965-ben a Kilencek költőcsoportja, amelynek tagjai Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre és Utassy József voltak. Ügy gondolták, hogy sok minden rokonítja őket, s így egy közös, maguk által szerkesztett antológiában szerettek volna bemutatkozni. Nemcsak a saját, hanem egész nemzedékük közérzetét változtatni próbáló, lázadó indulatát, társadalomjobbító vágyát akarták közösen kifejezni, tiltakozni a korszak képmutató, manipulativ ideológiai propagandája s a társadalmi visszásságok ellen. Hamar felismerték azonban, hogy lehetőségeik korlátozottak, jobb tehát, ha szemlélődő pozíciót vesznek fel, s a láza- dó-lázító hangot távolságtartó iróniára cserélik. A megszerkesztett kötethez hiába írt ajánlást Váci Mihály, Nagy László, Juhász Ferenc és Kormos István, a könyv megjelenését az akkori kultúrpolitika igyekezett megakadályozni, mert minden hivatal úgy gondolta, hogy nem a szerzők, a fiatalok feladata eldönteni, hogy ki érdemli meg a nyilvánosságot. Még a magánkiadást sem engedélyezték. Az Elérhetetlen fold 1966- 1967 helyett csak 1969 karácsonyára, az írószövetség KISZ szervezetének gondozásában jelenhetett meg Darvas József, az írószövetség akkori elnöke közbenjárására. A Kilencek költői kör tagjai mindvégig a népi irodalmat szerették volna ideológiai jellegétől megszabadítani. Együtt és önállóan akartak kötetben megjelenni. Nagy László a kötethez írt előszavában így foglalta össze törekvéseiket: „Leszámolnak az 211
