Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Ellenségképre szükség van

cselekvés vállalásának szükségszerűségéig. Ezekben a filmekben nem magányos hő­sök, hanem a közösségre rátaláló, annak erejét felismerő hétköznapi emberek mutat­koznak meg. Filmjeikben más igazság és más történelemfelfogás jelent meg, mint amilyet a kommunista hatalom szeretett volna. Rendszeres témáik a hatalom döly- fösségével küzdő kisember sorsa, a kisebbségbe szorultak kiszolgáltatottsága, a kö­zösséghez tartozás vágyának kifejezése. Filmjeik témaválasztásában és megvalósításá­ban a magyarság nemzeteszményének elfogadása, a nemzeti hagyományok és értékek megjelenítése, a magyar kisebbségek jogfosztottságának bemutatása szerepelt. Csoóriék a XX. század második felének technikai lehetőségeit, a változó társadalmi szokásokat, a szabadság intézményi kereteinek kibővülését felhasználva teremtették meg az ellenállás kicsiny szigeteit a művészetben. A közösségi érzés szervezi irodalmi csoportokba a fiatal alkotókat. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán szerveződött meg 1965-ben a Kilencek költőcso­portja, amelynek tagjai Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre és Utassy József voltak. Ügy gondolták, hogy sok minden rokonítja őket, s így egy közös, maguk által szerkesztett antológiában szerettek volna bemutatkozni. Nemcsak a saját, hanem egész nemze­dékük közérzetét változtatni próbáló, lázadó indulatát, társadalomjobbító vágyát akarták közösen kifejezni, tiltakozni a korszak képmutató, manipulativ ideológiai propagandája s a társadalmi visszásságok ellen. Hamar felismerték azonban, hogy lehetőségeik korlátozottak, jobb tehát, ha szemlélődő pozíciót vesznek fel, s a láza- dó-lázító hangot távolságtartó iróniára cserélik. A megszerkesztett kötethez hiába írt ajánlást Váci Mihály, Nagy László, Juhász Ferenc és Kormos István, a könyv megje­lenését az akkori kultúrpolitika igyekezett megakadályozni, mert minden hivatal úgy gondolta, hogy nem a szerzők, a fiatalok feladata eldönteni, hogy ki érdemli meg a nyilvánosságot. Még a magánkiadást sem engedélyezték. Az Elérhetetlen fold 1966- 1967 helyett csak 1969 karácsonyára, az írószövetség KISZ szervezetének gondozá­sában jelenhetett meg Darvas József, az írószövetség akkori elnöke közbenjárására. A Kilencek költői kör tagjai mindvégig a népi irodalmat szerették volna ideológiai jellegétől megszabadítani. Együtt és önállóan akartak kötetben megjelenni. Nagy László a kötethez írt előszavában így foglalta össze törekvéseiket: „Leszámolnak az 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom