Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A lektorok kora
nyegetést tartalmazó rész, másrészt kihagyták az interjú belpolitikai kérdésekkel foglalkozó mondataira való utalást. Ez arra mutat, hogy nem politikai, hanem irodalompolitikai kérdésként akarták kezelni az Illyéssel való vitát. Az erdélyi magyarsággal foglalkozó nyilatkozatrészt azonban nem hagyhatták szó nélkül. Egyrészt azért, mert a politikai vezetés közvetlen retorziókra számíthatott Románia és a Szovjetunió részéről amiatt, hogy egy másik ország belügyeivel foglalkozik nyilvános fórumon egy magyar közszereplő, másrészt azért is, mert egyre forróbb veszélyt rejtett számukra, ahogyan a magyar kisebbségek sorsával a nemzeti erők foglalkoztak. Aczél tehát feladatul kapta: „Közölje vele, hogy az erdélyi magyarság ügyében tett nyilatkozatával nem (fogunk nyilvánosan vitatkozni. Ez a tette sem) vall bátorságra (- mint ahogy a »nehéz időkben« Illyés egyike volt a leggyávábbaknak -, hanem velejéig) - felelőtlen volt, alkalmas arra, hogy felkavarja a nacionalizmus hullámait itthon, s ellentétet szítson két baráti, szocialista ország között.” A zárójeles, a végső anyagból kihúzott részek jelzik, nyilvános politikai vitát nem fognak folytatni Illyéssel, illetve kikerült az emberileg is elfogadhatatlan, durván sértő rész, mely Illyés erkölcsi értékét kívánta megkérdőjelezni. Figyelmet érdemel az előterjesztés még egy módosítása. Az alábbi bekezdés lényegesen átalakult, értelmét teljesen megváltoztatta a Bizottság módosítása: „(Ugyanakkor mondja meg Aczél elvtárs azt is, hogy mi továbbra is hajlandók vagyunk erőfeszítéseket tenni, hogy részt vegyen a közéletben, de ehhez az ő erőfeszítése is szükséges.) Közölje vele, hogy az esetleges Nobel-díj ellen nem teszünk semmit, de úgy gondoljuk, jobb és méltóbb lett volna az ő számára is, ha az előterjesztést magyar részről nyújtották volna be. (Ha módunk lesz rá, és ő is megkönnyíti állás- foglalásunk helyességét, támogatni fogjuk jelölését.)” Tipikus kádári módszer. Az előzőekben a szöveg enyhítését, a retorziók finomítását végezték el a szövegben, ám az utolsó bekezdésben előkerült az ostor pattogtatásának igénye. A zárójelbe tett, végül kihúzott szövegrész azt jelzi, hogy a Bizottság nem kívánt Illyéssel egyezkedni, s nem is igényelte az ő további közeledését. Ekkor már azt gondolták az Agitációs és Propaganda Bizottság tagjai, hogy nincs szükségük Illyésre, nem szándékoztak 193
