Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)

Bevezetés - a nemzetépítő demokratikus ellenzék

mányok és a demokratikus szabadságjogok együttes érvényesítését próbálta kezde­ményezéseivel elérni. Mit is ajánlott Bibó 1956 őszén? Nem kalandor fegyveres ellenállást s nem me­rev, elutasító politikai ellenszegülést. Alkut ajánlott, együttműködést, kibontakozást: „a demokratikus pártok és szervezetek készek részt venni a jelenlegi politikai hely­zetből való kibontakozásban”12 - hangoztatta feljegyzésében. A jugoszláv nagykövet­ségre menekült Nagy Imréhez írott levelében - felismerve azt a zsákutcát, melybe a szovjet rezsim önmagát bekormányozta - azt javasolta, hogy a Nagy Imre kabinet „minden józan kompromisszumban benne legyen, mely a magyar szabadság és füg­getlenség biztosítása mellett a szovjet presztízs mentésére és a bedőlt kommunisták békés elvonulására irányul”.13 A Vörös Hadsereg beavatkozását nem lehetett elimi- nálni, nem volt politikai realitása egy olyan megoldásnak, amely ezt figyelmen kívül hagyja. Bibó javaslata visszavonulási terepet ajánlott, olyan megoldást, melyben nem sérül a Szovjetunió nemzetközi tekintélye, s nem kényszerül addigi támogatottjai megtagadására. Kompromisszum, mely menti a függetlenséget és önállóságot, elosz­latja a „keleti birodalom” biztonságpolitikai félelmeit, elkerüli az újabb vérengzést, együttműködést ajánl az arra hajlandóknak, fenntartja a felkelés által elért demokra­tikus fejlődést. A népi mozgalom születésének pillanatától kezdve demokratikus átalakulást hir­detett. Kétségtelen, hogy ez a demokrácia-felfogás különbözött mind a polgári de­mokráciaelméletektől, mind a szocialista demokráciaképtől. Ahogyan Kovács Imre megfogalmazta: „A demokrácia fogalma állandóan változik, a lényege nem változhat: szemben a diktatúrával, az államot alkotó emberek olyan társas tömörülése, olyan uralmi forma, amelyikben a többség akarata érvényesül a kisebbség jogainak tiszte­letben tartásával. Azé a többségé, amelyik dolgozik, a demokráciát építi, s a kisebb­ség jogát csak úgy respektálhatja, ha ténykedésével a demokrácia hibáit akarja korri­12 Bibó István: Nyilatkozat. In Bibó István összegyűjtött munkái. Bern, 1984, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, III. kötet, 879. 13 A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról. Szerk. Kenedi János. Budapest, 1998, 1956-os Intézet, 63. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom