Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
A ius murmurandi évei
Az egészből egyetlen szó sem jelent meg. Erre a papírra felül rá volt írva, hogy »gépelte Füsiné«. E példány alapján Füsiné - amit csak ő (Füsiné) ismert, és amiből végül egy szó sem jelent meg - a magyar irodalmi köztudatot telekürtölte: »Illyés letette a garast!« Ez Füsinétől aljas, piszok hátba döfés volt! Amíg én harcolok, amíg rettenetes erővel vívok, csatázom, addig ő hátba döfött. Vártam ugyan támadást, de erről az oldalról nem. A nyilatkozat megjelenése előtt több nappal már hívtak telefonon: »Hallom, letetted a garast!« Nem, nem tettem le! Harcoltam tovább, késsel a hátamban. Mondatról mondatra, szóról szóra, hangsúlytól szórendig küzdve meg minden talpalatnyi mondatrészig. így született meg végül a megjelent nyilatkozat. Tudom jól, a harcnak egyáltalán nincs vége. Ezzel a nyilatkozattal a kormány nem elégedett meg.”171 Illyés szavait áttételesen igazolják Köpeczi Bélának Aczél Györgyhöz, a főszerkesztői értekezletre, március 5-én, azaz az interjú megjelenése előtt pár nappal készített feljegyzése, melyben helytelenítette, hogy „az illetékes szerveket meg nem kérdezve”172 külön kezdeményezte az Ország-Világ Illyés Gyula megszólaltatását. Nem volt tehát politikai döntés arra, hogy az interjú elkészüljön. Igaza volt Illyésnek abban is, hogy az interjút még megjelenése előtt megosztotta értelmiségi körökben, előre megjelölve annak tartalmát, azaz az író rendszer melletti kiállását. Köpeczi feljegyzésében egyébként említést tett arról is, hogy a kommunista írók határozottabb elutasítást vártak az irodalompolitikától, s az „udvarlás” politikáját helytelenítik. A határozottabb fellépés, a tiltások és eltiltások veszélye tehát egyáltalán nem légből kapott érzés volt a népi írók félelmeiben. A nemzeti demokraták megértették és elfogadták Illyés lépését. Barátai körében elterjedt az a legenda is, hogy az interjút azért adta, mivel ezáltal tudott könnyíteni 171 Ellenállók dosszié, Juhász Lajos jelentése. ÁBTL, 0-11803/4, 130-132. Részleteit közli Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme. Népi mozgalom, 1947-1987. Budapest, 2002, Korona, 271. 172 Köpeczi Béla feljegyzése Aczél György számára a magyar irodalom szerepéről. Közli Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra, 1956-1963. Dokumentumok. Szerk. Cseh Gergő Bendegúz - Kalmár Melinda - Pór Edit. Budapest, 1999, Osiris, 150. 149
